Asanti és Akuna csimpánz hangképzése. Hivatkozás: Liran Samuni, Taï Chimpanzee Project

 

Írta: Max Planck Society

Fordította: Varga Klára

 

Az ember az egyedüli ismert nyelvhasználó faj a Földön. Ezt úgy tesszük, hogy a hangokat szavakká, a szavakat pedig hierarchikusan rendezett mondatokká formáljuk. Egyelőre ismeretlen honnan származik ez a különleges képességünk. A kutatók annak érdekében, hogy feltárják az emberi nyelv evolúciós eredetét, gyakran használják az összehasonlító módszert: az állatok, egész pontosan a főemlősök hangképzését összehasonlítják az emberekével. Az emberekkel ellentétben a nem emberszabású főemlősök gyakran használnak egyszerű hangjeleket- hangjel-típusokként hivatkoznak rájuk- és elvétve alkotnak belőlük hangsorokat.

Következésképpen a nem emberszabású főemlősök hangokkal való kommunikációja  nem olyan összetett, mint az emberi kommunikáció. Ugyanakkor az emberi nyelvhasználat összetettsége nem a beszéd során használt hangok számából fakad- a legtöbb nyelvnél jellemzően 50-nél kevesebb különböző hangot használunk-, hanem abból, hogy rendszerezett formában hogyan kombináljuk ezeket a hangokat azért, hogy szavakat formáljunk belőlük, majd hierarchikus elrendezésben mondatokat hozzunk létre, amellyel aztán végtelen számú jelentést tudunk kifejezni. Sőt, a nem emberszabású főemlősök szintén 38 különböző hangjelet használnak a kommunikációhoz, de csak nagyon ritkán kombinálják őket egymással. Ugyanakkor, mivel eddig részletekbe menően nem elemezték, nem biztos, hogy a nem emberszabású főemlősök által képzett hangsorok szerkezetéről és sokszínűségéről teljes a képünk.

Kutatók a hangképzés ezreiről készítettek hangfelvételt

Az Elefántcsontparton található Tai Nemzeti Parkban a lipcsei MPI-EVA és MPI-CBS, valamint a francia CNRS Institute of Cognitive Sciences (Kognitív Tudományok Intézete), Bron, Lyon kutatói három különböző vadon élő csimpánzcsoport tagjainak hangképzéséről több ezer felvételt készített. 12 különböző hangjel-típust azonosítottak és elemezték, hogy a csimpánzok hogyan kombinálják őket hangsorokká.

„Az állatokat a természetes szociális és ökológiai környezetükben megfigyelve a kommunikációs módjukban egy eddig még felfedezetlen komplexitást tártunk fel ”- mondja Cédric Girard-Buttoz, a tanulmány első számú szerzője. „A szintaxis az emberi nyelvhasználat jellemzője, s ahhoz, hogy tisztázzuk ennek az emberi képességnek az eredetét, elengedhetetlen, hogy megértsük a nem emberszabású főemlősök hangképzésének szerkezetét”-teszi hozzá Emiliano Zaccarella, a tanulmány egy másik főszerzője.

 

 

A tanulmány bemutatja, hogy a csimpánzok különböző hangsorok százainak használatával kommunikálnak egymással, az egész repertoárban pedig ezeket tíz hangjel-típussá kombinálják. Ez az első dokumentáció, amely a nem emberszabású főemlősök hangképzésének sokszínűségét mutatja be. Mindezen felül a kutatók azt is megfigyelték, hogy a hangjelek más speciális hangjelekkel kombinálva szomszédsági szabályokat követve kiszámíthatóan a hangsor bizonyos részein tűntek fel. Ezek a szomszédsági szabályok három hangjel-típusból létrehozott hangsorra is érvényesek.

„A megállapításaink felhívják a figyelmet a csimpánzok esetében egy olyan, hangokkal történő kommunikációra, amely a korábbinál feltételezettnél sokkal bonyolultabb és szerkezettel rendelkezik.”- mondja Tatiana Bortolato társszerző, aki a hangfelvételeket készítette az erdőben. „Ez az első tanulmány egy nagyobb projektben. Az emberekéhez hasonlóan összetett társadalmi szerkezetet alkotó, vadon élő csimpánzok hangsorainak gazdag összetettségét vizsgálva arra számítunk, hogy egy egészen újszerű bepillantást nyerhetünk abba, hogy honnan származunk és az egyedi nyelvhasználatunk miből fejlődött ki.”- mutatott rá Catherine Crockford, a tanulmány rangidős szerzője.

A szerzők ezután azt vizsgálják, hogy mit jelentenek ezek a komplex és szerkezettel bíró hangsorok, és vajon ezek lehetővé teszik-e, hogy a csimpánzok növelni tudják azokat a témaköröket, amikről kommunikálnak.

A tanulmány a Communications Biologyban jelent meg.

 

Janegoodall Logo

Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
-
Dr.Jane Goodall

Cím: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 41.

Telefon: Kádár András, 06-30-724-0274

E-mail: info (kukac) janegoodall (pont) hu

Adószám: 18122284-1-42