Gombe

Gombe50 c 1024

2010-ben 50. évfordukóját ünnepletük annak, hogy Jane Goodall megkezdte munkásságát a Gombe Nemzeti Parkban, Tanzániában.

"Először is azt hiszem, hogy egészen elképesztő, hogy fél évszázad telt el azóta, hogy először léptem Gombe partjára. Ez borzalmasan hosszú idő. Az 1960-ban kezdett csimpánzkutatás minden idők egyik leghosszabb, folyamatosan dokumentált terepkutatásává vált. Még mindig tanulunk új dolgokat a csimpánzokról Gombéban, és annyi minden vár még felfedezésre." "Az emberek azt gondolják, hogy tehetetlenek a bolygónk sorsát veszélyeztető problémákkal szemben. Azt hiszik, hogy ezek túl nagyok ahhoz, hogy egy ember tehessen ellenük. Pedig minden egyes nap, minden egyes döntésünkkel befolyásoljuk a Föld sorsát. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ezeket alaposan átgondolva megfelelő döntéseket hozzunk."

Barangolnál Gombe-ban? Nézd meg a Google Street View és hogy miért választották Gombe-t! Ha pedig szeretnél bekukkantani Jane Gombe-i otthonába, görgess lejjebb!

Kiváncsi vagy, hol lakik Dr. Goodall, amikor Gombe-ban tölti az idejét? Nézz körül nála! 

 

-----------------------------------------------------------------

"Gombe 50" - Tények, kérdések és válaszok:

-----------------------------------------------------------------

Hol van a Gombe Nemzeti Park?

A Tanganyika tó keleti partján fekszik, ami ma Tanzániához tartozik. Amikor Jane Goodall először járt itt, a terület a Tanganyikai Brit Protektorátus része volt, amit a Gombe Folyó Csimpánzvédelmi Terület néven ismertek. Ez a legkisebb nemzeti park az országban (35 km2).

 

Mikor járt erre Jane Goodall először?

Jane Goodall 1960. július 14.-én érkezett meg Gombébe.

A Brit hatóságok nem engedélyezték volna, hogy egyedül tartózkodjon ott, ezért édesanyja Vanne vállalta, hogy elkíséri.

Barangolnál Gombe-ban? Nézd meg a Google Street View! A Google az ismeretterjesztésre is hangsúlyt helyez!

 

Mennyi idős volt Jane Goodall mikor megérkezett Gombébe?

26 éves volt.

 

Tulajdonképp miért ment Gombébe?

1960-ban Jane Goodall azért utazott a volt Gombe Folyó Csimpánzvédelmi Területre, hogy az ismert antropológus és paleontológus, Dr. Louis Leakey pártfogoltjaként a vad csimpánzok viselkedését tanulmányozza. Az volt a feladata, hogy a viselkedésüket tanulmányozva jobban megértsék az emberi evolúciót. Dr. Leakey azért ezt a helyet választotta, mert tóparton fekszik, és számos fosszilizált maradványra bukkantak már tópartokon.

 

Mi volt a legjelentősebb felfedezése?

Eleinte a gombéi csimpánzok azonnal elmenekültek mikor meglátták Goodallt. Ő azonban nem adta fel és kitartóan figyelte a csimpánzokat távcsövön át a távolból – azok pedig fokozatosan egyre közelebb engedték magukhoz. Egy nap 1960 őszén, látta amint a Szürkeszakállú Dávid nevű csimpánz ágakat gallyazott le, hogy azt használva termeszeket halásszon ki egy várból. Egészen addig a tudósok úgy gondolták, hogy csak az ember az egyetlen faj, amely képes szerszámokat készíteni és használni. Úgy is definiálták az emberi fajt, mint „az eszközhasználó ember”. Dr. Leakey, miután meghallgatta Goodall beszámolóját megfigyeléséről, a következőket mondta: „Mostantól át kell definiálnunk a szerszám, vagy az ember fogalmát, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat, mint embereket.” Ez volt Jane Goodall egyik legfontosabb felfedezése.

Szintén első évében Gombénál, megfigyelte amint csimpánzok egy csoportja fiatal folyami disznókra vadászik és el is fogyasztják őket, sőt a zsákmányt kolobusz majmokkal is megosztották. A felfedezése eloszlatta azt a széles körben elterjedt tévedést, hogy a csimpánzok vegetáriánusok.

Túlzás nélkül állítható, hogy Jane Goodall alapjaiban változtatta meg és gazdagította a primatológia (főemlőskutatás) tudományát.

Megváltoztatta a korábbi tudományos konvenciókat azzal, hogy a gombéi csimpánzoknak neveket adott számok helyett, és kitartott megfigyelései mellett miszerint a különböző állatoknak különféle érzéseik, gondolataik és érzelmeik vannak.

Megfigyelt ragaszkodó, gyengéd és támogató kapcsolatokat a csimpánz családok tagjai között, amelyek akár egy életen át - akár 60 évig vagy tovább is - tartanak.

Az éveken át tartó munkája újabb és újabb meglepő betekintést engedett a csimpánzok életébe. Az egyik ilyen meghökkentő felfedezés például, hogy a csimpánzok időnként primitív és brutális módon háborúznak egymással. 1974 elején megkezdődött a „Négyéves Háború” Gombéban – ez volt az első hosszabb lefolyású nem emberi „háború” amit feljegyeztek. A Kasekela csoport tagjai szisztematikusan kiirtották a Kahama csoport tagjait – kivéve az ivarérett nőstény egyedeket, akik csatlakoztak a győztesek közösségéhez.

Szintén ő fedezte fel, hogy a csimpánzok gondoskodnak egymásról. és őszinte önzetlenséget tanúsítanak. 1987ben pl. Dr. Goodall és csapata megfigyelték, amint az ivarérett Spindle nevű csimpánz „örökbe fogadta” a 3 éves Melt, pedig nem voltak közeli rokonok. Spindle ezzel megmentette Mel életét.

Dr. Goodall meghatározó munkája vált a csimpánzok viselkedését vizsgáló kutatások alapjává, és jelentősen megváltoztatta az etológia – az állati viselkedésekkel foglalkozó tudományág – területét.

A gombéi kutatások első 20 évének betetőzéseként Dr. Goodall megírta a „Gombe csimpánzai: Viselkedésminták” c. könyvét, ami mérföldkövet jelentett a vadon élő csimpánzok viselkedésének megértésében. Korábbi tanulmányai hatására számos más ágazat kutatói is követték példáját, a csimpánzok viselkedéséből kiindulva új módszerekkel kezdték kutatni saját területüket és új felfedezésekhez jutottak.

 

Mi a tágabb értelemben vett hatása a gombéi kutatásoknak?

Jane Goodall 1960-ban megkezdett gombéi kutatásait az elkövetkező években tudósok egész csapata folytatta, ez által ez lett a világ egyik leghosszabb ideig folyó vadállat kutatása. Ennél azonban sokkal többről van szó.

A gombéi kutatások, és az azt követő környezetvédelmi lépések felvilágosítások segítettek megválaszolnia világ legsürgetőbb kérdéseit, beleértve:

Mit jelent embernek lenni?

Hogyan terjednek bizonyos betegségek?

Hogy lehet egyensúlyba hozni az emberiség és a természet igényeit?

Hogyan lehet megállítani az esőerdők pusztítását, ami az éghajlatváltozás egyik fő oka?

Hogyan lehet javítani a nők helyzetén a fejlődő országokban?

Hogyan lehet segíteni az embereknek ezekben az országokban, hogy átgondolt erdőgazdálkodással környezetbarát közösségeket hozzanak létre?

Hogyan lehet felkészíteni a fiatalokat a földet fenyegető problémákra – és a jövőjükre?

A gombéi kutatások hatása világméretű, és számtalan tudományos kutatásra gyakorolt hatást, beleértve az emberi evolúciót, az etológiát, az antropológiát, a viselkedéstant, a szociológiát, a környezetvédelmet, a fertőzésterjedést (az AIDS kutatást is beleértve) az öregedést, és a geográfiai feltérképezést.

 

Hogy zajlott a kutatás?

1964-ben megalapították a Gombe Folyó Kutatóközpontot, és 1977-ben Dr. Goodall létrehozta a Jane Goodall Intézetet. A Gombében hosszú időn át gyűjtött értékes adatokat ettől kezdve rendes adatbázisban gyűjtötték. Ezeket a Jane Goodall intézet rendezte és analizálta a további kutatásokhoz.

 

Hogyan járult hozzá Gombe a tudományos irodalomhoz és az általános tudáshoz?

1960 óta Gombe a forrása:

Több mint 200 tudományos folyóiratnak;

35 doktori disszertációnak;

Több mint 35 könyvnek (beleértve Jane Goodall bestsellereit: Az ember árnyékában 1971, Through a window 1990, Amíg élek, remélek 1999, és számos gyermekkönyvet);

9 filmnek (beleértve azokat is amiket a National Geographic vagy az Animal Planet készítettek, és egy IMAX filmet a Science North-al 2002ben;

Népszerű újságcikkek százainak, kommenteknek, televíziós és rádiós interjúknak; valamint

tudományos előadások és konferenciák százainak.

 

Milyen hatása volt Gombénak a tudósgenerációkra?

Dr. Goodall és a Gombe kutatás tudósok generációját inspirálta világszerte. Nagyrészük nő, akik nem csak a csimpánzkutatásban, hanem a környezetvédelemben is dolgoznak.

Az USA-ban a Gombé-ben képzett diákok ma kulcspozíciókat töltenek be számos egyetemen, beleértve a Harvard Egyetemet, a Minnesotai Egyetemet, a Dél-Kaliforniai Egyetemet, és a Berkeley-t.

 

Mit tanított Gombe a csimpánzok és más állatok viselkedéséről?

Amikor Jane Goodall megérkezett a Tanganyika partjára 1960-ban, Dr. Louis Leakey-től kapott eredeti feladata az volt, hogy tanulmányozza a csimpánzok viselkedését, hogy ebből következtethessenek a kőkori ember viselkedésére. Szakítva a hagyományos tudományos módszerekkel, elnevezte a csimpánzait, ahelyett hogy számokat adott volna nekik, valamint a személyiségükről, a gondolataikról és érzéseikről beszélt. A munkája jóval túlmutatott a csimpánzokkal kapcsolatos addigi ismereteinken, és publikációi még ma is témát adnak a kutatóknak. Ezek a tanulmányok az etológiát (állati viselkedéstan) is forradalmasították, különösen, amikor vegyes csoportokban élő állatok viselkedését vizsgálják. Dr. Goodall korai kutatásaira alapozva számos tudós – közülük többen Dr. Goodall alatt tanultak – folytatják e csodálatos lények megfigyelését, hogy többet megtudjunk róluk, és arról, amit mondani akarnak nekünk magukról.

 

Mit tanított nekünk Gombe az emberi evolúcióról?

Dr. Goodall eredményes kutatásai a gombéi csimpánzokról az 1960as években, alapvetően változtatták meg a kapcsolatot az emberek és a többi állat között: Más szavakkal megszűnt az éles határvonal, ami elválasztotta az embereket az állatoktól, bebizonyította, hogy nem különülünk el az állatvilágtól, hanem részei vagyunk annak. Úgy tapasztalta, hogy a csimpánzok készítenek, és használnak szerszámokat, bizonyítéka van annak, hogy kulturálisan viselkednek, vadásznak állatokra, és megosztják a zsákmányt, végeznek háború-szerű tevékenységet, de tudnak gondoskodóak is lenni, ráadásul különböző fajoknál más geográfiai területen is megfigyelte ezt. Az évek során, a világ csimpánzait kutatva, és viselkedésüket dokumentálva a gombéi csimpánzmegfigyelések komoly segítséget jelentettek a várható viselkedést megjósolva, a közeli hozzátartozók szociális kapcsolatait, értelmi képességeiket, érzéseiket vizsgálva. Ettől függetlenül ma is történnek új felfedezések.

Ezek a megfigyelések kivetíthetők az emberi viselkedés számos aspektusára. Megértve, hogy a csimpánzok hogyan alkalmazkodtak a környezetükhöz, és a betegségek hogy terjedtek el a kolóniáikban, segítenek az emberi evolúció ezen aspektusainak jobb megértésében.

Amit Gombéban a csimpánzokról, és róluk letükrözve a vizsgálatokkal az emberi viselkedésről, valamint a köztük lévő kapcsolatokról tanultunk, azt más független vizsgálatok világszerte megerősítették. Ma már hála a csimpánzanatómiának, tudjuk hogy:

Az emberek és a csimpánzok DNA-szerkezete kevesebb, mint 2%-ban tér el.

Az immunrendszerünk annyira egyforma, hogy a csimpánzok elkaphatnak/megfertőződhetnek számos tipikusan emberi betegségekkel.

Az ember és a csimpánz agyának felépítése nagyon hasonló, a különbség csak az, hogy a csimpánz agya kisebb. Ezek után nem meglepő, hogy a csimpánzok képesek megtanulni olyan intellektuális képességeket, amiket korábban kizárólag emberinek gondoltak.

 

Mit tanított Gombe a betegségek terjedéséről?

A kutatások, amelyek arra irányultak, hogy felderítsék a betegségek terjedését a gombéi csimpánzok között, ötleteket adtak a hasonló betegségek terjedésére az emberek között. Például a majomszabásúak immuncsökkenésével járó vírusok (SIV) kutatásai a gombéi csimpánzoknál, új betekintést nyújtanak a HIV vírus terjedésére az embereknél. Ez segíthet a megelőzésben és új kezelések kialakításában.

 

Mit tanított nekünk Gombe az emberek és a természet közötti konfliktusról?

Gombe megtanította, hogy a hosszú távú természetvédelmi programok nem valósíthatók meg a helyi lakosság bevonása, és alapvető szükségleteik megnevezése és kielégítése nélkül. Gombe ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az emberek hosszú távú jóléte függ a természeti erőforrásoktól, és azok védelmétől.

Évtizedekkel a gombéi kutatások megkezdése utána magas emberi születési ráta, a periodikus bevándorlások a környező országok menekültjeiből a háborúk miatt (Burundi és Kongó) magas népsűrűséghez vezettek a park körül. Ez a folyamat erdőirtásokhoz vezetett a mezőgazdaság terjedése, és faszénégetés miatt. Ezt súlyos talajeróziós folyamatok és talaj termőképesség csökkenés követte a mezőgazdasági túlművelés miatt.

Megfigyelve az erdők csaknem teljes elvesztését a parkon kívül - mikor repülőn Gombe felett repült 1992-ben – Dr. Goodall azon gondolkozott, hogy ezt a csimpánzok, hogy élhetik túl? Megértette, hogy a probléma, amivel a falusiak szembenéznek, úgymint nyomor, tiszta víz hiánya, oktatás, egészségügyi ellátás alacsony minősége és a túlhasznált földek egyaránt kapcsolatban állnak a környezeti problémákkal. Látta, hogy több ember él a park körül, mint amennyit a terület el tud tartani.

Ennek eredményeként 1994-ben megalapította a TACARE-programot, ami Afrika egyik legsikeresebb környezetvédelmi programjává vált. a TACARE egyszerre egyesíti a klasszikus környezet megőrzési módszereket a település fejlesztési projektjeivel.

 

Megoldások, amik segítenek az embereknek, segítik a környezetet és magukat:
A TACARE a Gombe Kutatási program közvetlenfolyománya volt. Célja, hogy a helyi közösségekkel együttműködve találjanak megoldásokat az emberrel kapcsolatos környezeti problémákra a park körül. A terv az volt, hogy javítsanak a falusiak életkörülményein, kisméretű, de fenntartható fejlesztési programokat támogatva annak reményében, hogy így a helyiek partnerek lesznek a környezetvédelmi erőfeszítésekben.

Kezdetben a TACARE faiskolák létesítésére fókuszált a gombéi falvak körül, főleg gyorsan növő fajtákból, fejadagokat osztva ki tűzifának, így csökkentve a park közelében a fakivágásokat.

Elismert innovatív mezőgazdasági módszereket alkalmazva, a TACARE segítőket és megfigyelőket képez a falvakban, akik megtanulják, hogy telepíthetnek új növényeket az újraerdősítéshez, és hogy segíthetik elő az erdők természetes regenerációját. A mezőgazdasági szakemberek a farmok fenntartható művelési technikáin dolgoznak, eladásra termő földeket képeznek, tangazdaságokat alakítanak, ki ahol bemutatják a fatermelést, valamint kézben tartják a talajeróziót Vetiveria-fű ültetésével.

A TACARE erőfeszítései később kiterjedtek egy sokkal integráltabb és minden részre kiterjedő közösségi fejlesztéssé. A mikro-forrásprogram a Grameen Bank2 forrásain alapult. A bank engedélyezte, hogy a nők kisebb kölcsönöket vehessenek fel környezetileg fenntartható projektek megvalósítására, és ez a módszer nagyon hatékonynak bizonyult.3 Vízügyi mérnökök segítettek a vízellátás4 megvalósításában, szellőztetett latrinákat hoztak létre, és tisztaság, és higiéniai felvilágosításokat tartottak. Egészségspecialisták önkéntesek hálózatát toborozták, akik információt szolgáltattak, és segítettek a családtervezésben, és a körzeti orvosokkal együttműködésben információt szolgáltatnak a HIV-fertőzöttekről a térségben, és tanácsokat osztanak nekik az otthoni gyógyászatban. Szintén a program szervezi meg a kórtermek, gyógyszertárak, és más igényelt közösségi épületek építését. A felkészített helyi közösségi vezetők hatékonyabb fűtőanyag felhasználású kályhákat állítanak üzembe. Szintén ők segítenek a HIV-AIDS árvák iskoláztatási alapjának felhasználásában, valamint a szegény családok lányain, akik folyamatosan jól teljesítik tanulmányaikat. A TACARE kiemelt figyelmet fordít arra, hogy nőkkel dolgozzon, mivel világszerte elismert tény, hogy ahol a nők képzése javult a családok mérete csökkenni kezdett.

 

A TACARE név a program eredeti nevéből eredő betűszó, ami a program helyszínén lévő számos projectre utal. Manapság a TACARE, vagy „Take Care” (=gondoskodás) a közösségi alapú környezetvédelmi programra utal, ami magába foglal számos környezet-megőrzési és fejlesztési programot.

A Grameen Bank egy mikro-pénzügyiszervezet, amely közösségi fejlesztési projekteket finanszíroz. Bangladesben alapította Muhammad Yunus. Kisebb kölcsönöket folyósít (ismertebb néven mikro-kölcsönöket, vagy graamenkölcsönöket) a rászorulóknak anélkül, hogy kezesekre lenne szükség.

Jelenleg több mint 1,100 aktív résztvevője van a Jane Goodall Intézet (JGI) mikro-kreditprogramjának, akiknek több mint a fele nő.

A fejlesztéseknek hála több mint 43,000 ember jut hozzá tiszta vízhez.

 

2006-ban a JGI együttműködést kezdeményezett a helyi kávétermelőkkel. Mivel a kávébab az erdő nyújtotta árnyékban is szépen nő, ráadásul a csimpánzok nem szeretik a kávébab ízét, az ültetvények harmóniában élnek a csimpánzokkal, és fenntartható farmozási alternatívát jelentenek. A JGI elősegítette a közvetlen kereskedelmet-kapcsolatot teremtve a termelők és a vásárlók között- ez által extra magas felvásárlási árakat ért el - a valaha látott legmagasabbakat Tanzániában – a helyi kiváló minőségű kávénak. 2007-ben és 2008-ban a Kigoma kávé Kb. 15%-át sikerült értékesíteni a JGI segítségével. Az árak 3,5$ és 4.2$/Kg között mozogtak, ami a Kigoma kávé farmerek jövedelmét Kb. 200,000$/év összeggel emelte meg. Az igény a jó minőségű, és a JGI természetvédelmi programjához kapcsolható Kigoma kávé termesztésére egyre nő az igény, úgyhogy a program folytatódik, és egyre bővül.

2003 óta, az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID), és más nagyobb támogatók segítségével a JGI, valamint helyi és nemzetközi partnerei, több mint 7 millió $-t fektettek be a térség méretű, közösség központú környezetvédelmi projektekbe, amik a Nagyobb Gombe Ökoszisztéma (GGE) - a Gombe Nemzeti Park körüli terület – és a Masito- Ugalla Ökoszisztéma (MUE) – tőle közvetlenül délre – területein koncentrálódnak.

Egyedi megközelítés: Ahhoz, hogy jó közösségi kapcsolatokat építsen, a JGI csapata együtt dolgozik a helyi vezetőkkel minden faluban, hogy közösen derítsék fel a problémákat és együtt találjanak rá megoldásokat. Hogy tovább mélyítsék a jó kommunikációt és a jó viszonyt a JGI csapata szinte kizárólag helyiekből áll.

A hosszú távú siker biztosítása: A helyi JGI csapat támogatja a fiatalságot, hogy aktívan vegyenek részt a környezeti problémák megoldásában azáltal, hogy tevékenységeiket az erdőtelepítésekre, erózió megakadályozására, fenntartható növénykultúra termesztésére, felelős állattenyésztési módszerek, vadorzók által elejtett zsákmányok visszaszorítása, és más hasonló problémák megoldására összpontosítják. Ezeket tipikusan a Jane Goodall Gyökerek és Rügyek Egyesület, valamint a JGI általános környezeti és humanitárius ifjúsági programja végzi.

A legfőbb cél: A TACARE-n keresztül a JGI számos elismert tudományos eszközt használ, mint pl. Környezetvédelmi Akcióterv készítés, a legmagasabb szintű geo specifikus technikák, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a csimpánzok védelme, és az emberi nyomor csökkentése között. Mindezeket lehetőleg összekötve a kapcsolódó más problémák - úgymint klímaváltozás, betegségek terjedése, és a stabil és biztonságos közösségek iránti elkeseredett igény a fejlődő országokban – megoldásával.

Lendület biztosítása: Az USAID elismerte a TACARE-t mint a környezetvédelmi közösségfejlesztés modelljét, csoportokat küldve a világ minden tájára, hogy meglátogassák és felügyeljék a programot.

A JGI a Gombe Nemzeti Park körüli 24 faluban működteti a TACARE programot, de folyamatosan terjeszti ki délen a Masito- Ugalla Ökoszisztémára, valamint más afrikai országokra is pl. Kongóra és Ugandára is.

 

Mit tanított Gombe arról, hogy a trópusi erdők irtásának megállítása és az éghajlatváltozás között összefüggés van?

Gombe megtanította, hogy a trópusi erdők hosszú távú védelme szinte lehetetlen a körülötte élő emberek támogatása nélkül, különösen, ha szegénységben élnek.

Számos gyakorolt megoldás, és technika, amit a TACARE munkája során tanultak meg, alapvető erdővédelmi, és erdősítési eljárás. Bár a cél az, hogy megőrizze a csimpánzállományt, a TACARE abban is segít a helyi közösségeknek, hogy védjék és újratelepítsék az erdeiket, amik aztán megkötik a szén-dioxidot, és csökkentik a klímaváltozást. A TACARE módszerei abban is segítenek az embereknek, hogy változtassanak a szárazabb klímán.

 

Hogyan segített Gombe abban, hogy javítsa a nők helyzetét a fejlődő országokban?

A nők által a helyi közösségekben játszott szerepük miatt rendkívül fontos, hogy a TACARE program a Gombe Nemzeti Park körül megcélozza a jólétüket.

Az Intézet mikro kredit programokat szervez, amik lehetővé teszik a Gombe Nemzeti Park körül élő falusiaknak – különösen a nőknek – hogy kisebb, környezettudatos üzletekhez szerezzenek forrást, a saját jövedelmüket és az Intézettől kapott forrásokat felhasználva. A visszafizetési arány rendkívül magas – több mint 85%.

Az Intézet kiemelt figyelmet fordít a tanzániai lánygyermekek iskoláztatására, olyan oktatást biztosítva, hogy azok elvégezhessék a középiskolát, vagy akár még tovább is tanulhassanak. Részt vettek az iskolai latrinák elhelyezésében, és megváltoztatták a kialakításukat, hogy a lányok a pubertás után is az iskolában maradhassanak és lehessen magánéletük. Ráadásul kutatások kimutatták, hogy ahogy javul a nők iskolázottsága, úgy csökken a család mérete.

A JGI erőfeszítéseinek eredményeként számos nő juthat manapság tiszta vízhez a saját lakásában, ahelyett, hogy nagy távolságról kéne vizet hordania. A fa fejadagok, és a tüzelőanyag hatékony tűzhelyek – a JGI TACARE programjának részei –azt jelentik, hogy a nőknek nem kell a nap nagy részét tűzifa gyűjtésével tölteniük. Így a nőknek több idejük marad arra, hogy a gyermekeikkel, és magukkal törődjenek, és hogy részt vállaljanak a közösség életében. Ezt a gombéi csimpánzok hasznára tudják fordítani, mivel manapság a nők hangja nagy hatással van a környezetvédelmi döntésekre.

 

Hogyan segített Gombe az embereknek, hogy az erdészetet intelligens, környezettudatos, megújuló erőforrássá fejlesszék?

Az Intézet világszínvonalú technológiákat alkalmaz munkája során Gombéban, hogy védje a csimpánzokat és a környezetüket. Partnerségben az ESRI-vel és a DigitalGlobe-al az Intézet nagyfelbontású, 60cm-es QuickBird műholdképeket, és Földrajzi Információs Rendszer (GIS) technológiát használ, hogy feltérképezze a csimpánz élőhelyeket és az emberi földhasználatot. A földi közösségekkel való közeli munkakapcsolatnak hála az Intézet abban a különleges helyzetben van, hogy információkat osszon meg, és partnereket gyűjtsön, és közösségeket vonjon be a programba, hogy megmentsék a gombéi csimpánzokat a kihalástól.

Ezen felül az Intézet Google Earth Outreach-el olyan kísérleti klímaváltoztató módszereken dolgozik, amely lehetővé tenné a helyi közösségeknek, hogy átvegyék a Gombe körül helyreállított erdők, és a nagyobb közeli ökoszisztémákban - ahol további csimpánzpopulációk élnek – a védelem irányítását. A Google Technológiáit felhasználva, mint pl. az Android mobiltelefonokat, a Web-alapú globális erdőfigyelő rendszereket, különlegesen kiképzett erdőfigyelők gyűjtik a szükséges adatokat, amik bizonyítják, hogy az erőfeszítéseik védik az erdőt. Ezek alapvető feltételek ahhoz, hogy a terület részt vehessen a globális „Program a Csökkentett Fakitermelési és Degradálódási Kibocsátásokért” (REDD) programban, ami az érintett területeknek anyagi támogatást nyújt a program fenntartásához.

 

Mit tanított Gombe arról, hogy felkészítsük a fiatalságot a bolygót érintő ügyekre, és velük együtt a saját jövőjüket érintő kérdésekre?

Jane Goodall megalapította a Jane Goodall Gyökerek és Rügyek Egyesületet, a JGI globáliskörnyezeti és humanitárius ifjúsági programját 1991ben Dar es Salaamban, Tanzániában. A Gyökerek és Rügyek elterjedt a Gombe régióban és hamarosan a közösség bázisú környezetvédelmi erőfeszítések központjává vált. Napjainkban a Gyökerek és Rügyek közel 150,000 tagot számlál a világ 120 országában.

A program ösztönzi a fiatalságot minden korosztályban, hogy pozitív változásokat hozzanak létre az emberekért, az állatokért, és a közös környezetünkért. A fiatalság azonosítja a problémákat és tesz ellenük, amik zavarják őket, a közösségüket, és a világ többi részét.

50 évvel az után, hogy Jane Goodall megérkezett Gombébe, a jövőképe elérte a következő generációt, és felkészíti őket, hogy szembenézzenek a bolygónkat érintő kérdésekkel – saját jövőjüket is beleértve.