
"Minden egyes ember meg tud változtatni valamit - minden nap és minden percben."
A Jane Goodall Intézet Kongói Demokratikus Köztársaságban működő szervezete (JGI DRC) fő afrikai partnerünk. Szervezetünk alelnöke, Dr. Csatádi Katalin 2008-2009-ben töltött el fél évet az országban (élményeiről a BoNoBóBLoG-on olvashatnak) és hazatérte után a Rügyek és Gyökerek Egyesület egyik fő programjának az ország természetvédelmének támogatását tűztük ki.
A JGI DRC-t 2005-ben alapította Dario Merlo, aki a szervezetnek azóta is ügyvezető igazgatója. Dario Kongói születésű, azonban a polgárháború során szülei testvérivel együtt Belgiumba küldték őt. Így Dario Európában járt egyetemre, és 2005-ben az országba visszatérve tudását felhasználva kezdett bele abba a munkába, ami mára példaértékű közösségközpontú természetvédelmi programmá nőtte ki magát.

Természeti érték
A JGI DRC az ország keleti részén a közel százezer négyzetkilométer nagyságú, több nemzeti parkot is magába foglaló úgynevezett Maiko-Tayna-Kahuzi-Biega területen működik. A világszinten egyedülálló fajgazdagságú kelet-kongói esőerdő számtalan gerinces és gerinctelen faj otthona melyek között sok, csak ezen a területen előforduló fajok (pl. okapi) és kihalófélben lévő fajok (pl.erdei elefánt) is találhatóak. Ez az esőerdő otthona a kihalófélben lévő a keleti síkvidéki gorilla és ennek alfaja, a hegyi gorilla populációk 90%-nak. A területen él Afrika egyik legnagyobb, még érintetlen csimpánzpopulációja, így ez a terüket kiemelten fontos a Jane Goodall Intézet számára.
A kelet-kongói esőerdőnek az ország történelméből fakadóan (a fejlett országoknak nem volt lehetősége bejutni az országba) 80%-a még érintetlen és így ez a világ második legnagyobb összefüggő trópusi erdeje. Elmondhatatlanul fontos szerepe van ennek az esőerdőnek a globális felmelegedés szempontjából, hiszen hatalmas mennyiségű szenet raktároz. Földünk jövőjére tragikus hatással volna ennek az esőerdőnek az irtása. Ráadásul a világ édesvízkészletének jelentős része található ebben itt.
Veszélyek
A kelet-kongói esőerdő tehát minden szempontból kiemelt fontosságú, ami nem véletlen: ez a világ egyik legveszélyeztetettebb erdeje is ez. Az afrikai nagy-tavak régió a világ egyik legsűrűbben lakott területe, átlagosan 300 fő él egy négyzetkilométeren (összehasonlításként Magyarországon ez 108 fő/km2). A folyamatosan növekvő emberi populációk egyre jobban és intenzívebben irtják az esőerdőket, hogy mindennapi élelmüket, tüzelőanyagukat megtalálják és az erdőket egyre nagyobb mértékben alakítják át mezőgazdasági területté.
Kelet-Kongó hírhedt az gyakorta előforduló polgárháborúkról, és a hutuk és tuszik között fennálló évtizedes feszültségről. 10000 ENSZ katona is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a viaskodást teljesen megszüntessék, az erdők és a nemzeti parkok kiváló búvóhelyet nyújtanak a rejtőzködő lázadók számára.
A Kongói Demokratikus Köztársaság akár a világ egyik leggazdagabb országa is lehetne, hiszen ásványkincsei, az arany, a tantál és az ón hatalmas keresletet élveznek a fejlett országokban. A kongói bányák azonban az esetek legnagyobb részében illegálisak, és a lázadók kezén vannak. A fémeket kicsempészve az országnak szinte semmi bevétele nem származik belőlük és a bányák helye évtizedekig csupasz sebként tátong az esőerdőben. Mind az ónt, mind a tantált olyan elektronikus készülékek gyártásához használják, amelyeket mi, fejlett országokban élő emberek akár félévente lecserélünk, nem tudván, milyen ára van ennek.
Az erdő állataira leselkedő legnagyobb veszély az orvvadászat. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a helyiek fogyasztotta húsmennyiség szinte fel sem tűnt az erdőben, mára minden egyes megölt állattal a kihalás felé sodródnak a fajok. Az igazán nagy problémát a kereskedelmi orvvadászat jelenti, amelynek során városi orvvadászok nem tucatjával, de százával ölik le a majmokat, antilopokat, emberszabásúakat és elefántokat. Ezeknek a húsa ínyencségnek számít, nem csak az afrikai, de az európai piacokon is.

Tettek
A JGI DRC meggyőződése, hogy visszafordítható folyamatok ezek, és célja, hogy helyi lakosok fenntartható módon való fejlődésének támogatásán keresztül járuljon hozzá a természetvédelmi törekvések sikereihez. Cél, hogy e tevékenységek révén csökkenjen az erdőirtás, a bozóthús kereskedelem, a népességnövekedés és a szegénység. A szervezet kiemelt partnerként kezeli közösségeket és azok vezetőit, és figyelmet fordít a helyi egészségügyi rendszer támogatására.
1. Gazdasági növekedés elősegítése
Az amerikai Jane Goodall Intézet támogatásának segítségével egy mini-vízerőmű épült a Kasugho nevű, 20ezer lélekszámú falu közelében. Az építkezésnél helyi mérnököket és helyi lakosokat alkalmaztak, és a megépült erőmű fenntartását is helyiek végzik. Az erőmű által termelt árammal középületeket (kórházakat és templomokat), valamint boltokat és üzemeket (pl. malmokat) lát el árammal, így bevétel növelő tevékenységeket generálva. Az erőmű révén elért eredmények felmérése jelenleg is folyik. Az egyik legfontosabb árammal működtetett új készülék egy helyi rádióállomás. A rádión keresztül nemcsak zenét vagy politikai műsorokat, de fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tanácsokat is hallgathatnak azok, akiknek (vagy akiknek szomszédiaknak) van rádiója.
2. Mezőgazdság és állattartás
A JGI DRC munkatársai folyamatosan oktatják a helyieket a fenntartható mezőgazdasági és állattartási mezőgazdasági módszerekről.
3. Egészségügyi programok
Malária megelőzés
A szúnyogok által terjesztett malária évi 1 millió halálos áldozatot szed Afrikában, s ennek nagy része kisgyermek, akik a hányás és a 40 fok feletti láz miatti kiszáradást nem élik túl. Pedig a malária nem halálos betegség, a megbetegedések legnagyobb részét néhány szem pirulával gyógyítani lehet, melyek nem kerülnek többe, mint 5000 Ft. Ezen a területen a szegénység azonban akkora, hogy még ezt az összeget sem engedheti meg a legtöbb család magának, és tehetetlenül nézik végig gyermekeik fájdalmas haláltusáját.
A JGI DRC ezt megelőzendő szúnyoghálókat és malária megelőzésére/kezelésére szolgáló gyógyszereket oszt minden évben, melyek elosztásánál előnyben részesítik az öt év alatti gyerekeket és édesanyjukat. Az adományok kiosztásánál minden alkalommal oktatásban is részesítik a lakosokat, hogy azok biztosan megfelelően használják mind a szúnyoghálót, mind a gyógyszereket.
Víztisztítás
A Buraya nevű 2500 lélekszámú faluban néhány évvel ezelőtt számos halálos áldozatot szedtek a szennyezett víz által okozott hasmenéses betegségek és a kolera. A JGI ezen segítendő 2009-ben helyieket szerződtetett, hogy azok a két kilométerre található folyóról köveket hordjanak az esőerdőn keresztül a falu szennyezett forrásáig. Ezalatt a JGI stratégiai partnere a UGADEC (Union of Associations for Gorilla Conservation and Community Development in eastern DRC) cementet, csöveket és egyéb felszereléseket szállíttatott repülőgéppel a faluba, hogy aztán közös erőfeszítéssel tiszta vizet tudjanak biztosítani a helyieknek. Az eredmény azonnali volt, a helyi egészségügyi jelentések sokkal kevesebb, vízből származó betegséget jelentettek. A felújított forrásból most percenként 10 liter tiszta víz folyik.
4. Családtervezés
A népességnövekedés csökkentése csak egy módon lehetséges, ha a helyi lakosok tisztában vannak a családtervezés fogalmával, módszereivel és a kisebb család előnyeivel. A JGI DRC folyamatosan képzi a helyi egészségügyi dolgozókat, hogy egyéb teendőik mellett családtervezési információt is nyújthassanak. Nemcsak információt, de fogamzásgátlókat, óvszereket is nyújtanak azoknak, akik belátják a családtervezés fontosságát.
Az utóbbi években több, mint 40000 helyi lakos konzultált a családtervezésről.
A JGI DRC kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megértesse a helyiekkel miért fontos a családtervezés. A családok, akiknek 6-7-8 gyermeke van képtelenek megfelelően táplálni azokat és egyáltalán nem tudnak iskolába eljutni. Azok, akik kifejezetten 2 vagy 3 gyermeket terveznek, nemhogy képesek egészségesen és bőven táplálni a gyerekeket, de mindet iskolába tudják járatni.
5. Természetvédelem
Közvetlenül is részt vesz a természetvédelmi tevékenységben a Jane Goodall Intézet. A Dian Fossey Nemzetközi Gorilla Alapítvánnyal közösen egy olyan, közel 400 fős természetvédelmi őrszolgálatot működtetnek, amelyek tagjai jól képzett helyi emberek, akiknek feladata, hogy megtalálják az orvvadászok táborait, elkobozzák a fegyvereiket, és felszedjék az általuk lerakott sokezer hurokcsapdát. A project rendkívül hatékony, óriási területeken csökkent le az utóbbi években a bozóthúskereskedelem és a JGI komplex oktatási és feljesztési programjainak köszönhetően alternatív munkalehetőségek segítségével, alternatív fehérjeforrás megtalálásával remélhetőleg folyamatosan csökken annak veszélye, hogy Afrika legnagyobb esőerdeje elpusztuljon.

A magyarországi Jane Goodall Intézet a fönti projekteket támogatja. 2009-ben a természetvédelmi őrjáratok működését támogattuk közel 2000 euróval, amely összegből Dario Merlo és a JGI DRC tanácsadó testülete kérésére terepi felszerelést vásároltak. Remélhetőleg hamarosan megérkeznek az első fényképek, amelyek az őröket új ruhájukban ábrázolja. A JGI DRC-t segítő programunk 2010-ben is folytatódik. Folynak az egyeztetések arról, hogy mely projektre fókuszáljunk. Kérjük, kövesse nyomon honlapunkat, és lehetősége szerint támogassa törekvéseinket!