Ha Te is szíveden viseled a kóbor állatok sorsát...

Sokat tehetsz azért, hogy számuk csökkenjen, sorsuk jobbra forduljon, s az emberi közömbösség, butaság, kegyetlenség után megtapasztalhassák az emberi jóságot is.

A tőlünk nyugatabbra fekvő országokhoz képest Magyarországon sajnos jóval alacsonyabb szintű az állattartási kultúra: vidéken gyakori még a láncra kötött; autópályák mentén az autók után kétségbeesetten rohanó, vagy éppen már elütött kutya; városokban a lakótelepeken kóborló sok éhes cica és kutya látványa. A sintértelepek megléte, az ott uralkodó állapotok pedig semmi esetre sem „EU-szintűek".

Ahhoz, hogy változzon a helyzet, az emberek fejében kellene először rendet tenni, tisztázva azt, hogy pl. egy kutyának az enni- és innivalón kívül elegendő mozgásra, foglalkozásra, játékra is szüksége van ahhoz, hogy teljes életet élhessen. A sok viselkedési probléma (a rombolástól, felugrálástól, szökéstől kezdve az agresszió megjelenéséig) megelőzhető lenne. Mindenkinek saját habitusához mérten kellene megválasztani a hozzá illő fajtájú kutyát, eldöntve, hogy miért is szeretne egy ilyen társat maga mellé. Kutyát tartani nem kötelező, de ha már magunkhoz vettünk egyet, arról élete végéig kötelességünk gondoskodni, hiszen nem egy kidobható plüss állatról, hanem egy hús-vér élőlényről van szó, akinek tartása bizony nem csekély költségekkel is jár. Az éves rendszeres oltásokon kívül negyedévente gondoskodni kell a féreghajtásról, folyamatos védettséget biztosítani a bolhák és a kullancsok ellen, számolni kell betegséggel, balesettel kapcsolatos kiadásokkal is. Az állatorvosi költségekhez tartozik még a mikrochip beültetése, és az állatvédelmi szempontból kimagasló jelentőségű ivartalanítás is, melyekről egy felelős gazda mihamarabb gondoskodik kutyája érdekében.

Ugyanez vonatkozik a cicusokra is. Náluk az egyik legfontosabb az lenne, hogy ne hagyjuk, hogy kóborlásaik során kedvükre szaporodjanak és növeljék a megszületésük után halálra ítélt kiscicák számát. Becsüljük annyira az életet, más életét, hogy megelőzzük a tragédiákat és házi kedvencünket még ivarérettség előtt ivartalaníttatjuk.

Minél több emberben kellene tudatosulnia annak, hogy a töménytelen megkínzott, menhelyre, sintértelepre került kóbor állat ilyen hatalmas mennyisége megelőzhető lenne a nem tenyésztésre szánt kutyák/cicák minél korábbi ivartalanításával. Sok elveszett, elkóborolt állat beazonosítható, sok felelőtlen gazda pedig felelősségre vonható lenne, ha a kutyákat mikrochip-pel látnák el.

Mit tehetünk, ha kóbor kutyával találkozunk?

Próbáljuk megitatni, megnézni, van-e a nyakában biléta a gazdi elérhetőségével. Elvihetjük állatorvoshoz megnézetni: van-e chip benne, felméretni, mennyi idős lehet, milyen a fizikai állapota stb. Készíthetünk róla fotókat, s miután sikerült akár otthon, akár ismerősöknél, akár egy menhelyen ideiglenesen elhelyezni, sokat tehetünk annak érdekében, hogy vagy az eredeti gazdát előkerítsük, vagy megpróbáljunk a Kóborkának egy új, szerető otthont találni. Hirdetni plakátolással (orvosi rendelőben, állateledel boltban, állatpatikában stb.), internetes fórumokon, újságokban, de akár ismerősök, rokonok körében szóban is lehet. Egy gazdára talált kutya rendkívül hálás tud lenni, s legyen 1 vagy akár 10 éves, nagyon hamar kialakít kötődést azzal, aki pártfogásába veszi.

Csatlakozz menhelysegítő programjainkhoz, segítsünk együtt azoknak, akik erejükön felül évek óta azon fáradoznak, hogy ne legyen az utcán egyetlen kóbor állat sem!

Hazánkban sokan dolgoznak azért, hogy csökkenjen a kóbor állatok száma, s hogy az emberek ne tárgyként kezeljék az állatokat, de minél több segítséget kapnak ehhez, annál hamarabb érhetjük el együtt a pozitív változást. A magyarországi menhelyek állami támogatást nem kapnak, mindössze állatszerető emberek adományaiból, s felajánlott adójuk 1%-ából tartják fenn magukat.

Ezért gondoltuk úgy, hogy támogatjuk egyes menhelyek munkáját azzal, hogy a kutyák sétáltatásán kívül megpróbálunk tárgyi adományokat (táp, plédek, takarók, építőanyagok stb) gyűjteni számukra, illetve alkalmanként segítünk egy-egy általuk meghirdetett munkában is.

Gazdikeresőik új otthonra találásából is részt vállalhatunk a már korábban említett hirdetési fórumok igénybevételével.

Ehhez várunk lelkes jelentkezőket, akik szívesen töltik szabadidejüket ilyen jellegű karitatív tevékenységgel, tudnak akár fuvarral, akár szaktudásukkal (építési munkálatokban, kutyák kozmetikázásában pl.) is segíteni. Természetesen az is elég, ha szeretik az állatokat, s nem érzik úgy, hogy ők nem tudnának menhelyre menni, mert „megszakad a szívük" egy-egy rács mögé zárt állat látványától...pedig ha tudnák, hogy sok sintértelepen, de még „gazdánál" is milyen szomorú sorsa van egy-egy állatnak, nem lennének annyira kétségbeesve a menhelyen gazdira váró szőrgombócok szemébe nézve. Értük ugyanis az ott dolgozók a tőlük telhető legtöbbet megteszik: enni- és innivalójukról való gondoskodáson kívül orvosilag ellátják, ivartalanítják, chipezik őket és megpróbálják úgy kiválasztani leendő gazdijukat, hogy többé ne kerülhessenek utcára. Fedett, meleg helyen vannak, s ahol lehetséges, még rehabilitációjukról (félelmek, kialakult rossz szokások leküzdése, az elmaradt szocializáció, azaz az emberekhez, fajtársaikhoz való viszony konfliktusmentessé tétele) is gondoskodnak, növelve ezzel a gazdához jutás esélyét.

Folyamatosan várjuk tárgyi adományok felajánlását, melyet a legrászorultabb menhelyeknek juttatunk el.

Kidobás előtt gondoljunk rá, hogy a használt és/vagy megunt tálak, edények, törölközők, plédek, lepedők, szőnyegek mind-mind hasznosíthatók egy állatmenhelyen. Örömmel fogadnak tápadományokat, vagy más, kutyák/cicák számára fogyasztható élelmiszer felajánlást. Kutyaháznak, szállító boxnak, állatgyógyászati készítményeknek, kutyafelszerelésnek (nyakörv, póráz, szájkosár) is nagy hasznát látják. Az itt megspórolt pénzből annyival több állatot tudnak oltatni, ivartalaníttatni vagy például chip-leolvasó készüléket vásárolni.

Amennyiben pénzadománnyal kívánja támogatni munkánkat,

az OTP Bank 11719001-20340690 számú számlaszámra várjuk utalását.

Kérjük a közlemény rovatban minden esetben tüntesse fel,

hogy az összeget menhelysegítésre szánja!

Menhelysegítő útjainkról honlapunkon az Itt jártunk rovatban számolunk be.

Jelentkezni, érdeklődni Szőke Erikánál az eszoke@janegoodall.hu e-mail címen lehet. Telefon: 30/428-4829.