Alapszabályzat

I.

Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve:  Jane Goodall Intézet Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

  rövid név:  Jane Goodall Intézet

2. Az egyesület székhelye:  1191 Budapest, Bethlen Gábor u. 32. II/1

3. Cél:

1. Ösztönözni, elősegíteni a Jane Goodall Intézet helyi, regionális, országos és nemzetközi, - azaz a környező országokra kiterjedő - csoportok megalakulását és az Intézethez csatlakozását, így a hálózat növekedését, fejlesztését.
2. Összefogni, irányítani, segíteni és ellenőrizni a Jane Goodall Intézet programjaiba bekapcsolódó - az iskolán kívüli - öntevékeny, önkéntes csoportokat, melyek
   • természetvédelmi,
   • állatvédelmi, állat-megfigyelési,
   • környezetvédelmi,
   • valamint humanitárius

   területeken, saját maguk által vagy az Intézet által meghatározott programokat végeznek. A csoportok óvodai, alsó-, középfokú-, felsőfokú intézményekben tanuló gyermekekből és fiatalokból alakulnak, akik a programokat önállóan vagy pedagógusok, segítő felnőttek irányítása alatt végzik.

3. Ismeretterjesztésen, oktatáson, szemléletformáláson keresztül elősegíteni az óvodán, iskolán kívüli környezettudatos, környezeti nevelés szélesebb körű elterjedését, elterjesztését, hangsúlyozni a fenntartható fejlődés fontosságát a természettel harmonikus emberi élet, társadalom kialakítása érdekébe.
4. Közösségi tevékenységeken keresztül cselekvésre késztetni, a szabadidő kellemes, hasznos eltöltése érdekében.
5. Afrikai országok gyermek- és ifjúságvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, környezetvédelmi, kutatási tevékenységének támogatása, ezekben való aktív részvétel önállóan és a nemzetközi Jane Goodall Intézetekkel együttműködésben.

4. Az egyesület közhasznú tevékenységei a 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) pontja szerint:

4.1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; (c/4 pont)

4.2. kulturális tevékenység; (c/5)

4.3. természetvédelem, állatvédelem; (c/8)

4.4. környezetvédelem. (c/9)

Az egyesület (általános) közhasznúsági fokozatú közhasznú szervezet. A közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznúszervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

5. Az Egyesület a 3-4. pontban foglalt célok elérése érdekében:

1. Biztosítja a csoportok egymás közötti tapasztalat- és információcseréjét, kommunikációját, közös, aktív cselekvés lehetőségét. A megalakult csoportok tapasztalataikat országhatároktól függetlenül megosztják egymással, elősegítve a szoros kapcsolatépítést, miközben egy világszervezethez tartoznak. E cél megvalósítása érdekében az Egyesület mindenki számára elérhető, egységes adatbázist alakít ki - a külföldön működő csoportokat is beleértve - , melyet a világon több helyen működő Jane Goodall Intézménnyel közösen fejleszt ki és azt folyamatosan frissíti.
2. Rendszeres tájékoztatást ad hírlevelén keresztül a működő csoportok munkájáról és értékeli azok tevékenységét.
3. Természet,- környezet,- állatvédelmi, humanitárius és művelődésre alkalmat adó, programokat kezdeményez, szervez, bonyolít le. Aktívan részt vesz képességfejlesztő programok, versenyek, előadások szervezésében és kivitelezésében, védett növények, állatok, természetvédelmi területek bemutatásában, a kultúra ápolásában, hagyományőrzésben, értékmentésben, honismereti-, művelődési ismeretek gyarapításában.
4. Programajánlatokkal, pályázat-figyeléssel, gyakorlati útmutatókkal segíti a pedagógusok, felnőttek munkáját.
5. Együttműködik más hazai, és nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, kormányzati és egyéb hivatali szervekkel, közintézményekkel. Támogatja a működési területével kapcsolatos munkákat, segíti az ugyanolyan érdekeltségű társadalmi szervezetek működését, élénkíti és segíti a civil folyamatok kialakulását, biztosítja tevékenységének nyitottságát.

Az egyesület az itt meghatározott célra alakuló, önkéntesen létrehozott társadalmi szervezet, amely önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal és célja megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik, ügyintéző valamint képviseleti szerveit választja. Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, jogi személy.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más is részesülhet.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

II.

Az egyesület tagjai

1. Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, alapításához legalább tíz tag szükséges. A egyesületi jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek.. 

1.1. Az Egyesület tagja lehet:

1. magánszemélyek,
2.  jogi személyek ,

az a) és b) pontban felsoroltak jogi személlyel nem rendelkező szervezetei.

Az egyesületnek tagja lehet, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja és ennek keretében az Egyesület célkitűzéseivel egyetért, megvalósításukat elősegíti és egyben teljesíti az egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket, tagdíjat fizet.

A magánszemély tag lehet felnőtt (18. életévét betöltött), fiatalkorú (14-18. életév között), kiskorú cselekvőképtelen (14. életév alatti). A kiskorú cselekvőképtelen személy egyesületbe történő belépéséhez az egyesületen belüli kötelezettség vállalásához törvényes képviselője hozzájárulása is szükséges. A kiskorú tag csak az életkorának megfelelő tisztségre választható.

Az Egyesület a tagokról nyilvántartást vezet és részükre tagkártyát bocsát ki. Az Egyesület tagjai tagságukat az érvényes tagkártya felmutatásával igazolják.

1.2 Az Egyesület pártoló tagja lehet aki az Egyesület céljait anyagi, szakmai vagy egyéb formában támogatni kívánja, de nem kéri rendes taggá való felvételét és nem fizet tagdíjat.

1.3  Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.

A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli és pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" vagy „pártoló tag” kifejezést.

2. Az egyesület tagjának jogai, kötelességei:

1. részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
2. választhat és választható az egyesület szerveibe,
3. jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére,
4.  az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
5. köteles az elnökség által megállapított tagdíjat fizetni,
6. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

A pártoló tag jogai, kötelességei:

1. részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
2. az egyesület céljainak megvalósítását anyagi, szakmai és egyéb formában támogatja,
3. jogosult az egyesület szolgáltatásainak igénybevételére,
4. nem köteles az elnökség által megállapított tagdíjat fizetni,
5. nem választhat és választható az egyesület szerveibe

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait személyesen vagy írásos meghatalmazás alapján meghatalmazottja útján gyakorolhatja.

Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

3.1.A tagfelvételi kérelmeket az elnökséghez kell benyújtani, a tagokról a nyilvántartást az elnökség vezeti.

3.2. Az egyesületi tagság megszűnik:

• tag halálával, jogi személy, nem jogi személy szervezet megszűnésével
• tag kilépésével
• tag törlésével
• ha az Egyesület megszűnik

A kilépést írásban kell közölni az egyesület elnökségének bármely tagjával.

Tag törlése az éves tagdíj befizetésének elmulasztása miatt, egyszeri 15 napos határidővel történő írásbeli fizetési felszólítás eredménytelensége esetén elnökségi határozattal történik, amely ellen a soron következő  közgyűléshez nyújthat be a tag fellebbezést az elnökséghez, a közgyűlésnek címezve. Az elnökség köteles a fellebbezés elbírálását a soron következő közgyűlés napirendjébe felvinni és a soron következő közgyűlés a fellebbező tárgyában egyszerű szótöbbséggel dönt.

A közgyűlés határozatával szemben a tudomásra jutástól számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a (Fővárosi) bírósághoz. A határozat megtámadása nem gátolja a határozat végrehajtását, a bíróág azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A közgyűlési határozatnak tartalmaznia kell a keresetindítási jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatást.

A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

Kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat azt követően hozható meg, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. Közgyűlés

Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés.

A közgyűlés dönthet más szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is.

1.1. A közgyűlést az elnökség hívja össze a napirendettartalmazó írásbeli meghívóval, úgy, hogy a tagok közgyűlés időpontját legkésőbb 8 naptári nappal megelőzően kézhez kapják a meghívót. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, időpontját, napirendjét, a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét, és idejét, valamint a megismételt közgyűlés határozatképtelenségére vonatkozó alapszabályi rendelkezést.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, ülései nyilvánosak.

A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább 3 tag az ok és a cél megjelölésével kívánja és erről az elnökséget, értesíti.

1.2. A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály megállapítása és módosítása,
2. az évi költségvetés megállapítása,
3. az elnökség megválasztása, visszahívása,
4.  éves beszámolójának elfogadása,
5. az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
6. más társadalmi szervezetekkel szövetség létrehozása, illetve szövetséghez csatlakozás
7. a tagdíj megállapítása az alakulás évében,
8. tag törlése tárgyában benyújtott fellebbezés ügyében döntés,
9.   az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának és módosításának elfogadása; a Szervezeti és Működési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal;
10. feloszlás esetén az egyesületi vagyon hova fordításáról történő döntés;
11. a közhasznúsági jelentés elfogadása;
12. döntés minden olyan ügyben, amelyet a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetét készítő személyek, ha nem tagjai az egyesületnek, úgy a közgyűlésen meghívottként vesznek részt. A tervezetek készítőinek a tagok kérdéseket tehetnek intézhetnek. A tervezeteket a közgyűlés megvitatja , a kérdések, észrevételek rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben, majd ezt követően kerül sor a szavazásra. A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezet elfogadása egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. ( Ha az egyesület bármely tagja a fenti tárgyak bármelyikébe javasolja a titkos szavazást úgy először e kérdést kell szavazásra bocsátani.)

1.3. A közgyűlés működése:

A közgyűlést az egyszerű szótöbbséggel megválasztott levezető Elnök vezeti.

A közgyűlés határozatait - ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt előzetesen a közgyűlés)

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok 50%-a + 1 fő jelen van.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt 15 napon belül megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a tagok és a jelenlévők számarányától függetlenül határozatképes, tehát akkor is határozatképes lesz, ha  a megjelent tagok létszáma 50% plusz egy főnél kevesebb. Mindezekre – azaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályokra – a közgyűlési meghívóban kifejezetten fel kell hívni a tagok figyelmét.

A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

Szavazategyenlőség esetén az elnökség elnökének szavazata dönt.

1.4. A közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

1. az alapszabály módosítása ügyében,
2. az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása ügyében.

A szavazás módja nyílt szavazás, azonban bármely tag indítványára bármely kérdésben titkos szavazás rendelhető el. A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.

2. Elnökség

Az egyesület ügyintéző szerve a 3–5 /három-öt/ főből álló elnökség, amely elnökből, alelnökből és társelnökökből áll.

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

2.1.1. Az elnökség megválasztása:

Az elnökség tagjait – az egyesület tagjai közül – a közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással. (de bármely tag indítványára a titkos szavazás kérdésében dönt előzetesen a közgyűlés)- 3 évre.

2.1.2. Az elnökség tagjai:

Az alapszabály elválaszthatatlan részét képezi a mindenkori elnökségi tagok megválasztásáról hozott határozat.

Az elnökség tisztségviselői és tagjai valamennyien magyar állampolgárok, a közügyek gyakorlásától egyikük sincs eltiltva.

2.2. Az elnökség feladata és hatásköre:

Az egyesület ügyeinek intézését az elnökség látja el.

Az elnökség gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, előkészíti a közgyűlés napirendjében szereplő ügyeket a döntésre, így különösen a költségvetést, közhasznú szervezet éves beszámolóját és a közhasznú jelentést.

Az elnökség feladata a tagnyilvántartás vezetése, a tag felvételéről, ill. törléséről, valamint a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyekről való döntéshozatal.

Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a hatáskörébe tartozó kérdésben való döntést is a közgyűlés elé utalhatja.

A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetét az elnökség készítteti elő szükség szerint a megfelelő szakemberek bevonásával.

A tervezeteket az elnökség másolatban csatolja a meghívóhoz és a közgyűlés időpontja előtt legkésőbb 8 nappal elhelyezi az egyesület faliújságján és honlapján, és azt kifejezetten közli a meghívóban, hogy a fenti dokumentumokat a tagok a közgyűlés előtt az egyesület faliújságán és honlapján mely időponttól tekinthetik meg. A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetét az elnök terjeszti a közgyűlés elé külön-külön napirendként.

2.2.1. Az elnök hatáskörébe tartozó főbb feladatok:

• az elnökség által összehívásra kerülő közgyűlés tekintetében gondoskodik a meghívók szabályszerű, határidőben történő szétküldéséről,
• vezeti a közgyűléseket, ügyel azok eljárási rendjére,
• közgyűlés elé terjeszti a költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetet, meghívja az ezek előkészítésében résztvevő egyesületen kívüli személyeket a közgyűlésre
• gondoskodik az egyesületi, illetve az alapszabály változásainak nyilvántartásba vételéről,
• gondoskodik az egyesület működésének nyilvánosságáról,
• képviseli az egyesületet, az egyesület nevében nyilatkozatot tehet, harmadik személyekkel szerződéseket köthet az egyesület működése érdekében (pl. könyvelő, jogi képviselő stb.)
• ellenőrzi az egyesület pénzügyeit, a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását,
• gondoskodik a Közgyűlés határozatainak szabályszerű végrehajtásáról, illetve ezek érdekében a megfelelő intézkedéseket megteszi,
• gondoskodik az egyesület működéséhez szükséges szervezési, gazdálkodási feladatok elvégzéséről és ellenőrzi azt,
• kapcsolatot tart más egyesületekkel, szakmai csoportokkal,
• összehívja az Elnökség üléseit, tájékoztatja testületet a megtett intézkedésekről,
• ügyel az Elnökségi ülések rendjére, nyilvánosságára,
• gondoskodik a közgyűlések és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének és dokumentumainak megőrzéséről, nyilvánosságáról,
• vezeti a tagjegyzéket,
• a jegyzőkönyveket, határozatokat az Egyesület működése és az elnökség működése során keletkezett dokumentációt nyilvántartásba veszi és gondoskodik annak megőrzéséről, illetve biztosítja ezek nyilvánosságát, így pl.: a szabályszerű betekintést és másolat készítést stb.
• feladata javaslatot tenni a közgyűlésnek minden olyan kérdésről, szándékról és feladatról, melynek eldöntése annak hatáskörébe tartozik,
• az elnök aláír az egyesület nevében, amely úgy történik, hogy az egyesület nevéhez, mint az egyesület jegyzésére önállóan jogosult személy, a névaláírását csatolja.
• az elnök hatáskörébe tartozik minden egyéb, amelyet az alapszabály, a közgyűlés, illetve az elnökség - a saját hatáskörében döntve - az elnök hatáskörébe utal.

2.2.2. A társelnökök hatáskörébe tartozó feladatok:

• az elnökség döntése alapján ellátják az elnök részfeladatait,
• Az elnök, illetve az alelnök akadályoztatása esetén a helyettesnek választott társelnök helyettesíti az elnököt illetve az alelnököt feladataik ellátásában.
• részt vesznek a közgyűlés határozatainak végrehajtásában,
• előkészítik a Szervezeti- és Működési Szabályzat tervezetet, az Ügyrend tervezet, más szabályzatokat és azok szükséges és aktuális módosításait,
• segítik az egyesület céljának érvényesülését, támogatja a tagok ilyen irányú kezdeményezését,
• részt vesznek az egyesület működésének szervezésében,
• feladatuk javaslatot tenni a közgyűlésnek minden olyan kérdésről, szándékról és feladatról, melynek eldöntése annak hatáskörébe tartozik.
• biztosítják a szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratok nyilvánosságát, így pl.: a szabályszerű betekintést és másolat készítést stb. gondoskodnak a faliújság és a honlap működtetéséről
• az egyesület működéséhez szükséges szervezési, gazdálkodási feladatok elvégzése, továbbá a gazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítése és az ügyviteli munka ellátása, illetve ezek ellátásának megszervezése

2.2.3. Az alelnök hatáskörébe tartozó feladatok:

Az alelnök önállóan képviseli az egyesületet, az egyesület nevében nyilatkozatot tehet, harmadik személyekkel szerződéseket köthet az egyesület működése érdekében (pl. könyvelő, jogi képviselő stb.). A bankszámla feletti rendelkezés jogát önállóan gyakorolhatja.

Az alelnök az elnökség tagja ennek megfelelően hatásköre - a fentiek kivételével - megegyezik a társelnökök hatáskörével.

2.3. Az elnökség működése, határozatképesség

Az Elnökség működésének rendjét - az alapszabály keretei között - maga határozza meg, az elnököt, alelnököt és a tisztségviselőket - saját tagjai közül - maga választja. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente 1 /egy/ alkalommal ülésezik. Az elnökség ülései nyilvánosak.

A közgyűlés az elnökséget munkájáról bármikor beszámoltathatja.

A közgyűlés bármikor indokolt határozattal jogosult az elnökség tagját, illetve tagjait visszahívni és helyettük új tagokat választani, ha az elnökség tagja, vagy tagjai az alapszabályban előírt kötelezettségüket nem teljesítik, vagy az alapszabályban foglaltakat megszegik, illetve az alapszabályban foglaltakkal ellentétes intézkedéseket tesznek.

Az elnökség tagjai közül nyílt szavazással elnököt választ.

Az elnökségi ülést az elnök hívja össze a napirend közlésével írásban, úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek el kell telnie.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 tag jelen van. Az Elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást addig kell ismételni, amíg az eredményt nem hoz. Egyhangú döntés szükséges a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló határozathoz.

Az elnökség ülései nyilvánosak. A személyiségi jogok és adatok védelme érdekében kizárható a nyilvánosság. A nyilvánosság kizárásáról bármely elnökségi tagjavaslatára az elnökségnek egyszerű szótöbbséggel meghozott, indokolt határozatban kell döntenie.

3. Az egyesület képviselete, bankszámla feletti rendelkezés:

A képviseleti jogot az elnök és az alelnök látják el, akik önállóan jogosultak képviselni az Egyesületet.

A bankszámla feletti rendelkezés jogát az elnök és az alelnök önállóan, vagy két társelnök együttesen, vagy valamely társelnök az elnökség egyhangú határozatában a bankszámla feletti rendelkezésre feljogosított taggal együttesen gyakorolhatja.

4. Összeférhetetlenség

4.1. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

4.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5. Nyilvántartás, nyilvánosság, iratbetekintés

A közhasznú szervezet a jelen szerződésben foglalt felhatalmazás alapján a következő belső szabályzatokat alkotja meg, az itt megállapított fő szabályok figyelembe vételével.

1. olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
   Ennek fő szabályai a következők:
   A közgyűlés és az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, napirendjét, a napirenden kívüli felszólalásokat, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzőkönyvből a határozat tartalma, időpontja és hatálya a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható, továbbá az esetlege különvélemények is rögzítésre kerülnek. A jegyzőkönyvet az elnök, és egy – az ülésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. A határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a határozat számát, időpontját, tartalmát és hatályát.
   A költségvetés tervezetet, közhasznú szervezet éves beszámolójának tervezetét és a közhasznú jelentés tervezetet, valamint más tervezeteket is legkésőbb a közgyűlést nyolc nappal megelőzően ki kell tenni az egyesület faliújságára és a honlapjára is.
2. a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról.
   Ennek fő szabályai a következők:
   Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül postai vagy elektronikus úton kell közölni az érintettekkel. Ezzel egyidejűleg az egyesület székhelyén található nyilvános faliújságra is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Ennél rövidebb határidőt akkor köteles az egyesület teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli.
3. a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről
   Ennek fő szabályai a következők:
   A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. A betekintés iránti igényt az elnökségnek kell bejelenteni, az elnökség lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 /három/ napon belül lehetőséget biztosít az iratbetekintésre. Az iratokról saját költségére bárki másolatot készíthet, továbbá a b. pontban foglaltak szerint is megismerheti a faliújságon, vagy honlapon közzétett iratok tartalmát.
4. a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
   Ennek főbb szabályai a következők:
   A társaság éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés megtekinthető a faliújságon, továbbá az egyesület honlapján a b.) pontban foglaltak szerint, továbbá a betekintés lehetséges a c.) pontban meghatározott feltételekkel, illetőleg az iratokból saját költségére bárki másolatot készíthet.
   Az egyesület működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos  ülésekről  a szolgáltatás igénybevevőit értesíteni kell. Az értesítési határidők megegyeznek a közgyűlések összehívásának rendjével. A szolgáltatás igénybevételének módjának közlése postai úton, és egyidejűleg az egyesület faliújságján és egyidejűleg az egyesület honlapján történik.

6. A közhasznú jelentés

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv , a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

1. a számviteli beszámolót;
2. a költségvetési támogatás felhasználását;
3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
4. a cél szerinti juttatások kimutatását;
5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

7. A közhasznú szervezetek felügyelete

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

IV.

Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület éves bevétele nem haladja meg az ötmillió forintot. (Ksztv. 10§ l\l bek.)

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

1. Az egyesület vagyona elsősorban:

1. rendes tagok tagdíja,
2. a rendes tagok önkéntes anyagi támogatása; juttatása, adománya,
3. a pártoló tagok anyagi támogatása; juttatása, adománya;
4. külső személyek anyagi támogatása, juttatása, adománya.

2. Az egyesület célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, másodlagosan gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, de annak nyereségét közhasznú céljainak megvalósítására fordítja.

3. Tagdíj

Minden tag tagdíjat köteles fizetni. A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

4. Aközcélú adománygyűjtés szabályai

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

A közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

V.

Az egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
2. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt. 
4. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak az irányadók.

Az alapszabályt az elnök aláírásával hitelesíti.

Kelt: 2010. május 14.