Valóban emberek lennének a csimpánzok?

Szerző: Rich Sobel
Dátum: 2019. augusztus 9.

Fordította: Zórity Laura

A Human Evolution nevű folyóirat egy nemrég publikált megdöbbentő és elgondolkoztató cikkében Itai Roffman és munkatársai felvetik, hogy a csimpánzokat (Pan troglodytes) és rokonaikat, a bonobókat (Pan paniscus) újra kell osztályozni a Homo nembe, amelybe az emberek is tartoznak (Homo sapiens).

Ez egy hatalmas lépés!

Fotó: Francesco UngaroUnsplash

 

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy Roffman és több másik biológus, antropológus miért gondolja azt, hogy a csimpánzok és emberek olyan közeli rokonai egymásnak, hogy ugyanabba a nembe tartoznak. Továbbá feltérképezzük, hogy az újraosztályozásnak milyen előnyei és hátrányai lennének.

Először is, nézzük meg, hová vannak a csimpánzok most besorolva és ez hogyan lett eldöntve.

A csimpánzokat a nyugati társadalom először 1738-ban figyelte meg és jegyezte fel. 1770-ben a német természettudós Johann Friedrich Blumenbach Simia troglodytesnek osztályozta őket. 1816-ban egy másik német természettudós, Lorenz Oken megalkotta a Pan rendszertani nem elnevezést a természet görög istene után. A csimpánzok azóta is Pan troglodytesnek vannak kategorizálva (a troglodytes a görög trogle szóból ered, mint lyuk, egérlyuk; a dyein szó jelentése pedig bemegy, elmerül). 1933-ban megállapították, hogy a bonobó eléggé különbözik ahhoz, hogy saját fajnevet kapjon, amely a paniscus lett, a Pan kicsinyítőképzős alakja.

A fent említett kutatók főleg a fizikai tulajdonságokat és néhány leletet hasonítottak össze, amely alapján az alábbi fát állították össze.

Az emberszabású majmok filogenetikai fája (Hominoidea)

Hominoidea nevű öregcsalád evolúciós fája, amely kiemeli a Homininae alcsaládot: a Hylobatidae (a mai gibbonok) fő vonalától való kezdeti elszakadás után (mintegy 18 millió éve) a Ponginae alcsalád vonala különvált, amely a jelenlegi orángutánokhoz vezetett; később a Homininae két nemzetségre szakadt: Hominini (Hominina és Panina alnemzetséggel) és Gorillini.

A kép és leírásának forrása a Homininae angol Wikipédia cikk. A kép összefoglalja ezt az evolúciós gondolatot. Látható, hogy az emberszabásúak, a Homininae, három különböző fejlődési vonalra szakad: gorillákra, csimpánzokra (Pan) és emberekre (Homo). Roffman és munkatársai azt javasolják, hogy töröljük el a Pan-t mint különálló nemet és a Homo nemhez soroljuk őket.

A két legfontosabb módja, ahogy a modern evolúciós osztályozók vizsgálják és megállapítják a rokonságot, az a genetikai és a fosszilis bizonyíték, amelyet a fizikai tulajdonságok összehasonlítására használnak.

Vizsgáljuk meg részletesebben, hogy ez a két módszertan mit árult el nekünk.

Kövületek: Mit árul el a fosszilis bizonyíték? 

Mivel a csimpánzok és egyéb emberszabású majmok trópusi erdőkben élnek, ahol savas a talaj, a maradványaik gyorsan lebomlanak és ritkán maradnak fenn kövületek. A megtalált csimpánzkövületek, amelyek 545 - 284 ezer évesek, fogak voltak. Általában többmillió év kell ahhoz, hogy egy faj kialakuljon, szóval ez nem elég idős ahhoz, hogy szilárd bizonyíték legyen.

Szóval a kövületek nem árultak el sok mindent a csimpánz és az ember hasonlóságáról.


Genetika: Mit mutat a genetikai bizonyíték?

Mennyire különbözik vagy hasonló a Homo és a Pan genetikailag?

Ezt lehet úgy vizsgálna, ha összehasonlítjuk a fehérjék ugyanazon változatait, a hasonlóságot keresve.

Mivel egy szervezet több génje is tartalmaz utasításokat a sejteknek, hogy hogyan készítsenek bizonyos fehérjéket, ezért, ha két szervezet közeli rokonságban áll és ugyanazokat a fehérjéket állítják elő, de csak kis különbséggel, akkor kimondhatjuk, hogy közeli rokonok. Ha a fehérjéik lényegesen módokon különböznek, akkor távolabbi rokonok.

Majdnem ötven évvel ezelőtt Allen Wilson és Vincent Sarich molekuláris elemzést végzett több fehérjén, amelyek mind az emberszabású majmokban, mind emberekben megtalálhatóak. Azt a következtetést vonták le, hogy az emberszabásúak közelebbi rokonai az embereknek, mint ahogy azt korábban több paleontológus feltételezte, akik döntésüket a kevés fennmaradt fosszilis bizonyítékokra alapozták.

A fehérjekutatások alapján az emberek és az emberszabásúak 4-6 millió évvel ezelőtt váltak el egy közös őstől, de ez a szám akár 8 millió is lehet. A nyolc nincs korábban?

De ez fél évszázaddal ezelőtt volt! Nincs ennél frissebb adat, amire támaszkodhatnánk?

1990-ben Morris Goodman és munkatársai a főemlősökben lévő β-globin gén körüli DNS-szekvenciát vizsgálták és arra jutottak, hogy tulajdonképpen megerősítették a fenti evolúciós fát. Továbbá, azt gondolták, hogy a szétválás körülbelül 8 millió éve történt.

De van egy probléma az övékhez hasonló DNS-kutatásokkal. Megzavarja a DNS-szekvencia összehasonlításokat az a tényező, hogy a gének milyen gyorsan változnak. A génállományban történő ilyen ütemű változást gyakran molekuláris órának nevezik. Ráadásul a génállomány egyes részei gyorsabban változnak. Ezeket mutációs gócpontoknak nevezzük.

Az 1990-es években végzett egyéb kutatások kimutatták, hogy a molekuláris óra lassabban ketyeg, mint azt eredetileg gondolták. Egy 2016-os kutatás, amelyet Moorjani végzett, 12,2 millió évvel ezelőttre tette a szétválás dátumát. Ráadásul egyes tudósok még mindig vitatkoznak arról, hogy mennyire pontos ez az evolúciós fa.

Nem tudjuk szekvenálni és összehasonlítani a teljes génállományt, hogy megkapjuk a bizonyítékot, amit keresünk? A modern szekvenálási technológia ezt már igazából lehetővé tette és ez meg is történt.

Varki és Altheide 2005-ben egy teljes csimpánzgénállományt szekvenált és elkészítette az első teljes ember-csimpánz génállomány összehasonlítást. Azt találták, hogy a két teljes génállomány csak mintegy 4%-ban különbözött.

That’s remarkable but further research that looked only at the genes that both species shared showed a 1.2% difference in the molecular differences. Wow, that’s really alike! Here’s a quote from this article:

Ez figyelemre méltó, de egy további kutatás, amely csak azokat a géneket vizsgálta, amelyeken ember és csimpánz is osztozik, 1,2%-os molekuláris különbséget talált. Nahát, ez valóban nagyon hasonlít! Itt is egy idézet a cikkből:

„Bárhogy is végezzük a számításokat, a lényeg továbbra is érvényes: az emberek, a csimpánzok, a bonobók közelebbi rokonai egymásnak, mint bármelyikük a gorilláknak vagy egyéb főemlősnek.

Több ehhez hasonló, jelenleg is folyó kutatás van, amelyek a molekuláris gócpontokat vizsgálják, hogy kiderítsék mit jelent mindez.

De más módon is lehet vizsgálni a Homo-Pan kapcsolatot a kövületek és a genetika mellett? Mi a helyzet a viselkedéssel?


Tudatosság és viselkedés: Mit mesél nekünk mindez?

Ha két, hasonló fizikai jellemzőkkel rendelkező élőlény hasonló viselkedést mutat, az erős jele lehet annak, hogy közeli rokonságban állnak.

Többen vannak, akik mindkét tulajdonságot vizsgálták az évek alatt. Az egyik leghíresebb közülük Jane Goodall. Jól dokumentáltak a róla szóló történetek, ahogy gorillákkal és csimpánzokkal élt együtt és foglalkozott velük az Afrikában lévő tanzániai Gombe Nemzeti Parkban. 

Goodall öt nagy felfedezést katalogizált arról, hogy miben hasonlít a csimpánzok és az emberek viselkedése.

  1. 1960-ban meglátta, ahogy egy csimpánz egy botból készít eszközt, amellyel „kihalászhatja” a fészkében lévő termeszeket, hogy aztán megegye őket.
  2. Szintén 1960-ban felfedezte, hogy a csimpánzok mindenevők. Esznek húst. Táplálékuk közé tartozik a folyami disznó, kolobusz majom, és egyéb kisebb emlős.
  3. A csimpánzok indítanak és vívnak háborúkat. Jane Goodall volt az első, aki dokumentálta, ahogy egy csoport háborúzik egy másikkal, hogy más csimpánzokat öljenek meg.
  4. Továbbá dokumentálta, hogy erős a kötelék anya és újszülött között, valamint az emberekhez hasonlóan a testvérek között is erős a családi kötelék.
  5. A csimpánzok együttérzést mutatnak. Goodall megfigyelte, ahogy egy másik csimpánz halálát gyászolták és az árvákat a közösség tagjai örökbe fogadták.


További csimpánz és bonobó jellemzők, amelyeken az emberekkel osztoznak:

Ez egy lenyűgöző lista! És még nem is jutottunk a végére…

Az emberi kapcsolat alapja, hogy hogyan kommunikálunk és viselkedünk a másikkal.


Hogyan kommunikálnak a Pan fajok?


A csimpánz és a bonobó kommunikáció mind azt mutatja, hogy alapvető alkotóelemeik vannak, amelyekre korábban azt hitték, hogy az emberi nyelvben egyedülálló. Jelentéssel bíró hangokat adnak ki, jellemző rájuk a mondattani és vokális tanulás és szabályozás, valamint felismernek egyéneket és csoportokat az alapján, amilyen módon kiejtenek hangokat. Sue Savage-Rumbaugh több évet töltött a Pan viselkedésmód ezen aspektusának dokumentálásával.

Az egyik gyakori hangjelzés hím és nőstény csimpánzoknál a ziháló huhogás, angol nevén pant-hoot. Évekig tanulmányozták és több funkciója van, például szociális csoportok kialakításának elősegítése, csoportos, egyéni hierarchia és területi dominancia jelzése csoportok között, mozgó csoportban az egyének helyének jelzése, és gyümölcsfák vagy egyéb bőséges élelemforrás jelzése.

Hangjelzéseik nagyon változatosak és az egyének felismerhetők hangjelzéseikről.

A ziháló huhogást udvarlásnál is használják. Minél dominánsabb egy hím, annál hangosabb és hosszabb a huhogása jelezve, hogy alkalmasabb a többi hímnél, és hogy lenyűgözzön és biztosítson magának egy lehetséges párt. Hallgass bele ezen és ezen a linken.

Sok mindent elárul, hogy azokon a területeken, ahol emberek vadásztak rájuk, nem használnak hangjelzéseket, hogy rejtve és észrevétlenek maradjanak. Ez fontos, mivel a hangjelzések hangosak, nagy távolságot tesznek meg és gyakran céljuk, hogy a szociális csoport tagjainak helyét fedjék fel.

Most, hogy olvastál néhány csodálatos, intelligens és emberhez hasonló tulajdonságról és dologról, amellyel a Pan rendelkezik és amire képes, térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz – A csimpánzok tényleg emberek?

Mi történik, ha a válasz igen?

Tulajdonképpen ugyanúgy kellene viselkednünk velük, mint ahogy embertársainkkal tesszük. Sorolok pár hátrányt és előnyt, amelyek az embereket és a csimpánzokat érintené ilyen döntés esetén.

Újraosztályozás a Homo nembe: hátrányok

A csimpánzokat jelenleg elfogják, tenyésztik, felnevelik és modellszervezetként használják, hogy az embereket képviseljék orvosbiológiai kutatásokban. Nem használhatunk embereket ilyen kutatásokban a tájékozott beleegyezésük nélkül, tehát ennek véget kellene vetni.

Sok afrikai kultúrában levadásszák, eladják, majd ételként fogyasztják őket. Nem vadászhatunk és fogyaszthatunk embereket, tehát ennek is véget kellene vetni, viszont ez hatással lenne a helyi gazdaságokra: jövedelmek és munkahelyek felszámolásával járna. Továbbá esély van arra, hogy fekete piacot teremtene azok számára, akik továbbra is csimpánz- és bonobóhúst akarnának fogyasztani. Tehát a gyilkolás folytatódna, de etikátlannak és bűncselekménynek minősülne.

Csimpánztestrészeket még mindig árusítanak fekete piacokon. Ezt be kellene szüntetni, és magasabb szintű törvényvégrehajtás lenne szükséges a felszámolásához.

Az az elképzelés, hogy valaki csimpánzt tartson nem lenne megvalósítható. Mivel az a rabszolgaság egy formájának minősülne, senki nem tarthatna csimpánzt vagy bonobót háziállatként.

A csimpánzok népszerű élőlények és az emberek gyakran járnak állatkertbe, hogy megtekintsék őket. Az állatkertek megveszik, eladják vagy kereskednek velük, hogy természetellenes, zsúfolt körülmények között éljenek a nyilvánosság előtt. Ez nem folytatódhatna, ami eredményeképp csökkenne az állatkerti látogatók száma és a bevétel. Az állatkerteknek legalább újra kellene gondolniuk és tervezniük, hogy hogyan – ha egyáltalán lehetséges – tudnának kialakítani és fenntartani egy kolóniát úgy, hogy a csimpánzoknak megfelelő mennyiségű magánéletük legyen egy természetesebb környezetben, amivel valójában egy menedékhelyet hoznának létre.

Mindez és a Pan faj hasonló kihasználása bűncselekménynek számítana, amelyet a világ igazságszolgáltatási rendszerei büntetnének. Valójában már van egy folyamatban lévő bírósági eljárás annak érdekében, hogy megállapítsák a csimpánzok habeas corpus jogát az amerikai jogrendszerben.

Ez egy hatalmas lépés! És rengeteg embert érint. Sokan ellenezni fogják, mivel a hagyományuk ellen szól, érinti a gazdaságukat, felszámol étel- és jövedelemforrásokat.

Ezt a lépést tehát nem szabad félvállról venni.


Újraosztályozás a Homo nembe: előnyök

A Pan megtestesíti a korai Homo/hominin kulturális örökségünket. Sokat tudunk tanulni tőlük a saját evolúciós múltunkról, ha továbbra is etikus módon vizsgáljuk őket.

A csimpánzok egy veszélyeztetett faj. Az újraosztályozás hatalmas lendületet adna azon erőfeszítéseknek, hogy megállítsák kihalásukat. Az 1990-es évek elején több mint egy millió csimpánz élt. Mai becslések szerint számuk a 150 és 250 ezer közé tehető, és ez folyamatosan csökken. Ha így folytatjuk, az nem lesz elég ahhoz, hogy megmentsük őket és visszafordítsuk ezt a folyamatot.

A csimpánzok és bonobók régóta együttműködnek helyi őslakos emberekkel, amely kölcsönösen előnyös mindkét kultúrának.

2015-ben Dr. Roffmann interjút készített törzsi vénekkel Malin. A vének emlékeznek azokra az időkre, amikor békésen éltek együtt a Pannal. Történeteket meséltek a harmonikus életről a vad csimpánzok és falubeliek között. Mindez azelőtt volt, hogy külföldi vadászok és mások, például misszionáriusok, beszivárogtak és félelmet és gyanakvást keltettek mindkét csoportban.

A Pannak szent helye volt a törzsi örökségben. A vének elmesélték, hogy őseik különböző növényi gyógymódokat tanultak a távoli múltban azzal, hogy megfigyelték mit csinálnak a csimpánzok.  

Még csak a felszínt érintettük és a jéghegy csúcsát fedtük fel, ha csimpánz kulturális sokszínűségről van szó. Körülbelül 10 000 Pan közösség van Afrikában, melyek nagy részét még nem is tanulmányozták. Sok tanulnivalónk van, hogy megérthessük, milyenek a közösségek felépítése és viselkedése.

Ide tartozik például a túlélési stratégiák tanulmányozása – Hogyan készítenek eszközöket? Hogyan építenek menedéket maguknak? Mi alapján választanak lakóhelyet? Milyen növényeket használnak gyógyászati célra? Mikor lesznek nomádok? Ésatöbbi. 

Egy ilyen tudás nemcsak ajtót nyit az ősi múltunk megértéséhez, hanem a jelenkori emberiség közvetlen előnyhöz juthat, ha új gyógymódforrásokhoz jut, amelyekkel különböző betegségeket lehet kezelni.

Etikai megfontolások és ajánlások:

Függetlenül attól, hogy azt gondoljuk, hogy a Pant újra kellene-e osztályozni Homová, a bizonyíték azt mutatja, hogy teljesen tudatos lények az emberekhez hasonló tevékenységekkel és kultúrával.

Több kutató, aki sok időt töltött főemlősökkel, azzal az érzéssel tért vissza, hogy az alaktan, a viselkedés és a genetika terén jobban hasonlítanak ránk, mint azt korábban gondoltuk.

Kommunikálnak egymással. Felismerik egymást és megvan a maguk szociális csoportja. Eszközt készítenek, hogy élelmet szerezzenek. Különböző szélsőséges élőhelyeken élnek beleértve a sivatagokat és sziklákat, és ehhez menedéket építenek. Háborúznak más csimpánzokkal. Törődnek az árvákkal. Élvezik a zene egyes formáit. Tudnak festeni és alkotni. Keresnek specifikus gyógynövényeket, amelyekkel kezelik magukat.

Rendelkeznek indexikalitással, ami tulajdonképpen csak annyit tesz, hogy amikor látnak egy tollat, akkor tudják, hogy az azt jelenti, hogy madarak vannak a közelben. Amikor látnak egy mancsnyomot, tudják, hogy oroszlánok vannak a közelben, és ez alapján viselkednek. Tehát asszociálnak múltbéli élményekből és absztrakt gondolkodásmódjuk van.

Ha rákeresel az interneten, biztos még több érdekességeket találsz, mint az itt felsoroltak. Itt egy klasszikus könyv a témáról.

Akár átminősítjük őket a Homo nemhez, akár nem, tisztelnünk kell őket és biztosítanunk kell számukra egy biztonságos természetes élőhelyet. Ezt úgy lehet megtenni, hogy rezervátumokat és menedékhelyeket jelölünk ki számukra. Fokozatosan át kell helyezni minden fogságban élő Pant rezervátumokba és menedékhelyekre, mivel hominin testvérfajunkat nem szabad bebörtönözni és akaratuk ellenére közszemlére tenni.

Fel kell hagynunk azzal, hogy tulajdonként árusítjuk őket és fel kell számolni minden ilyen kereskedelmet végző piacot. Folytatnunk kell jogaik megállapítását.

Szabadon kell engednünk őket laboratóriumokból, állatkertekből és felbontani a szórakoztatóipari tulajdonosi szerződésüket.

És még sorolhatnám, de akkor ebből egy könyv kerekedne, nem egy cikk. Én viszont nem vagyok alkalmas annak a könyvnek a megírására – mások sokkal képzettebbek.

Végezetül visszatérünk az eredeti kérdéshez: Újra kellene-e osztályozni a csimpánzokat (Pan) a Homo nembe?

Fotó: mwangi gathecaUnsplash

Janegoodall Logo

Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
-
Dr.Jane Goodall

Cím: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 41.

Telefon: Kádár András, 06-30-724-0274

E-mail: info (kukac) janegoodall (pont) hu

Adószám: 18122284-1-42