A Roots&Shoots – Rügyek és Gyökerek a Budapest Bábszínház előadása ellátogatott a Szentendrei Roots&Shoots csoportunkhoz
A Budapest Bábszínház 2021 augusztus 29-én vasárnap mutatta be a Roots&Shoots - Rügyek és Gyökerek bábszínházi darabot a Te!rézváros Fesztiválon, ami után közös babcsíra ültetést rendeztek, amibe mi is bekapcsolódtunk. A bemutató előtt intézetünk képviselője megköszönte a darabot a megálmodójának, a rendezőnek Markó-Valentyik Annának és a színészek, jelmez és díszlettervezők munkáját is.
Már régóta megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk az óvodákba eljuttatni ezt a darabot. Ehhez a legtökéletesebb helyszín a Szentendrei Városi Óvodák, Egresi úton található intézménye volt.
Keress minket ha a Ti ovitokba is szeretnétek egy előadást: info@janegoodall.hu
Fotó: Éltető Anna
Itt működik ugyanis a Szentendrei Roots&Shoots csoportunk Eőry Brigitta óvópedagógus vezetésével. Egyeztetések kezdődtek a Budapest Bábszínházzal és az Óvoda vezetésével, majd mikor minden összeállt és a szerződéseket is aláírtuk, kitűztük a 2021. október 19-ét a turné első napjának.
Az Óvoda aulájában elegendő hely áll rendelkezésre bármilyen előadás, vagy koncert lebonyolításához, így semmi probléma nem volt ezzel kapcsolatosan. A darabot körülbelül 100 ovis élvezhette, és kapcsolódhatott be interaktívan a darab második felében.
A közös játékos gondolkodás után, a színészekkel együtt faültetés következett az óvoda udvarán.
Csodálatos nap volt! Köszönet érte a szervezőknek, Eőry Brigittának és a Budapest Bábszínház munkatársainak!
Eőry Brigitta a Szentendrei Roots&Shoots csoport vezetője:
A koncepció az volt, hogy ahogy az előadásban a magból fa lett, így az ültetésnél is szerettem volna, ha megtapasztalhatják a gyerekek a fák növekedését. Ezért egy facsemete, négy suháng, egy magonc és tatárjuhar magokat választottam az ültetéshez. A másik fontos tényező az volt, hogy mind a négy különböző faj, a tatárjuhar, a csertölgy, a virágos kőris és a nagylevelű hárs termőhelye az óvoda feletti erdőben is megtalálható, kirándulás közben is találkozhatnak vele majd a gyerekek.
Az előadás után az udvaron összegyűltünk a nagylevelű hárs csemete és az előkészített ültetőgödör körül. Felnéztünk a hegytetőre és elmeséltem, hogy ennek a hársnak a rokonai odafent élnek a hegyet borító erdőben és a szív alakú leveleikről lehet felismerni őket, meg tavasszal az édes virágillatról, ami körül lengi a virágzáskor. Először ezt a facsemetét ültettük el. A négy csoport gyerekei egymást váltva lapátolták a földet, iszapolták a gödröt, a felnőttek pedig tömörítették a földet.
A következő két napon a négy csoport elültetett a „Sövény-óvodánkba” virágos kőris suhángokat. Ezek egy esővíz elvezető vályúban nőttek, mert a szél a magjukat néhány éve odafújta. Erről a helyről mentettem meg őket a kivágástól, hogy a sövényünkben majd felnőtt fa lehessen belőlük.
Elültettünk még a „Sövény-óvodába” egy csertölgy magoncot, amit szintén mentettem egy házfal mellől, ahol nem tudott volna fává növekedni. Azt is elmeséltem a gyerekeknek, hogy valószínűleg egy szajkó hozhatta a magot az erdőből és dugta el tavaly ősszel, hogy télen majd legyen it ennie, de aztán elfelejtkezett róla, így tavasszal kicsírázott a mag.
Végül minden csoport szélnek eresztett néhány maréknyi tatárjuhar magot, hátha olyan helyen érnek földet, ahol növekedni kezdenek és a 100-ból talán lesz néhány, ami fává cseperedik majd. A tatárjuharról azt meséltem a gyerekeknek, hogy egy igazi kalandor, a Duna másik oldaláról érkezett régen a mi erdőinkbe.
A darabról a Budapest Bábszínház így vall:
Hát ez meg mi? Egy kavics vagy csigaház? Szerintem ez egy mag! Mit kell csinálni egy maggal? Megenni? Dobálni? Eldugni a zsebünkbe? A legjobb az lesz, ha elültetjük!
De hogyan? És hova? És utána mi lesz vele? Milyen színű lesz? Milyen formájú? Lesz virága? Lehet, hogy akkora lesz, mint én? Vagy még nálam is nagyobb? És ha több magot ültetünk el, és mindegyik nagy lesz? Az már erdő!
Juj, de ott mások is élnek! Állatok! Nálunk őzek, szarvasok, rókák, madarak, borzok, vaddisznók. Medvék? Nálatok vannak? És farkasok, jaguárok, gorillák, csimpánzok, kígyók, orángutánok?
Az előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Újrahasznosított elemekből álló, műanyagszegény díszlet, labdák retextilből, jelmez másodkézből! Minél korábban tudatosul bennünk, hogy környezetünkre érdemes figyelni, annál jobb világ vár ránk! A próbafolyamat során mindent elkövettünk, hogy az előadás a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után!
A címválasztás pedig Jane Goodall munkássága előtt tiszteleg.
Fotó: Éltető Anna
A rendező - Markó-Valentyik Anna:
Ez a piciknek szóló kétnyelvű előadás a természet alapvetéseivel való korai játékos ismerkedésre ad lehetőséget. Erről beszél az előadás rendezője, Markó-Valentyik Anna.
A jelmeztervező PINKPONILO – Kudron Anna:
A Rügyek és gyökerek csecsemőelőadásnál arra törekedtünk, hogy a próbafolyamat a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja, éppen ezért a jelmezek elkészítését a PINKPONILO csapat egyik tervezője, Kudron Anna vállalta magára. Arról kérdeztük, hogyan is készül már meglévő ruhákból színpadi jelmez:
