PASSZOLD VISSZA TESÓ! AZ INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL 2021-BEN IS FOLYTATÓDIK

 

Hol találhatóak a gyűjtőpontjaink?

Kékkel jelölt pontok mutatják a jelenleg is működő pontokat, a piros pedig a zárt gyűjtőpontokat.

 

 

 

Mi dobható be a dobozokba és kié a bedobott készülék?

Mobiltelefon nyomógombos, vagy okostelefon, gps, tablet és ezek tartozékai úgymint a töltő, fülhallgató is. Minden egyes készüléket ahogy bedob valaki azt a Jane Goodall Intézet számára ajánlja fel. 

Így adományoz az intézet számára körülbelül 250 Ft-ot, amit a kampány működtetésére és afrikai projektek elindítására fordítunk. 

Jelenlegi helyzet:

2021-ben a KÖVET Egyesület szervezésében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásában 2021. május 1. - 2021. június 30. közt indul a tavaszi kampányunk, majd 2021. szeptember 22. - 2021. november 22. közt lesz az őszi.

2019-ben Baptista Szeretetszolgálat által meghírdetett NoPlanetB pályázatán nyertünk jelentős támogatást, ami az Európai Unió társfinanszírozásának segítségével jutott el hozzánk. A készlet erejéig a tanintézményeknek és civil szervezeteknek ingyenesen tudunk egyedi gyűjtődobozt biztosítani.

A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:

 

Előadásunk megrendelhető a témában

“A kezdeményezés célja a magyar (és Uniós) állampolgárok tájékoztatása, hogy felkészültebben tudjanak a globális fejlesztés kérdéseivel foglalkozni, változzon a hozzáállásuk a fenntartható fejlődéshez, új ötleteik szülessenek.

A projekt célja továbbá, hogy a magyar (és Uniós) embereknek olyan eszközöket biztosítson, amelyekkel tudják támogatni a szegénység leküzdésére irányuló globális tevékenységeket. A projekt az EU Fejlesztési Oktatás és Figyelemfelkeltés (DEAR) programjának támogatásával jött létre.”

A támogatásnak köszönhetően 2020-ban már mi is többet tudtunk az afrikai térségben élő helyi közösségek támogatására, erdőtelepítésre, az élőhelyek megújítására vagyis a gorillák védelmére fordítani a projekten dolgozó munkatársainkon keresztül.

Biztonságos kikötőket kezdtünk építeni a Bunyonyi-tó körül, és a Szívemben született Afrika Egyesületen keresztül a Manafwai asszonyoktól vásároltunk gyöngyékszereket. Ez utóbbit megtaláljátok a Bolt funkciónál.

Csatlakozzatok a programhoz és tegyük együtt jobbá a világot!

A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3

 

 

A kampány leírása:

A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne.

A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, így most elhatároztuk, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtjük. Arra kérünk mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozunkba.

A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3

 

Jelentkezés:

Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számunkra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keressen meg minket az info@janegoodall.hu e- mail címen.

A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerünk az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.

Várjuk cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel. 

A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3

A gyűjtőpontok folyamatosan kialakítás alatt vannak, vagy éppen megszűnnek. Ezek pontos helyszíneiről, indulásukról a Facebook oldalunkon, vagy a Google térképünkön tájékozódhattok.

 

Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?

A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.

 

A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.

A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.

 

Számok:

2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.

Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.

Forrás: The Mobile Economy Report 2018, GSM Association

www.gsmaintelligence.com;

www.counterpointresearch.com

 

Hogy folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?

A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.

Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.

Fotó: : https://wrm.org.uy (World Rainforest Movement

 

A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.

Forrás: Hogyan bánjunk a Föld kincseivel? (www.overconsumption.euwww.vedegylet.hu); Wildlife Conservation Society Report: Investigating artisanal mining and bushmeat around protected areas: KBNP and Itomtwe Reserve, Jun 2015

 

 

Az állatokat hogyan érinti a bányászat?

Ezer és ezer vadállatot ölnek le azért, hogy ezeket az embereket helyben élelemhez juttassák. „A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (>10000 fő) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy 300 vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalashnikov fegyverekkel lőtték az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le.”*

A WWF 2018-as Élőbolygó jelentése alapján1960 óta a főemlősfajok 80%-a, 1970 óta az emlősfajok 60%-a eltűnt a Földről. Nincs több időnk, azonnal cselekednünk kell!

Forrás: Report by Fauna & Flora International and the Wildlife Conservation Society (WCS) – 2006

International Gorilla Conservation Programme (http://igcp.org); http://wwf.panda.org

*SA Peterson Biopolicy: The Life Sciences and Public Policy , 2012

 

 

A konfliktusos ásványok importjának szabályozása:

 

  • 2014. US: Dodd–Frank-törvény értelmében a cégeknek „jóhiszeműen” és „megfelelő mértékben” kell utánajárniuk a 3TG-készleteik származási helyének. Az amerikai egyesült államokbeli Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2012. augusztus 22-én elfogadta a Dodd-Frank törvény 1502. szakaszában említett Wall Street reformját és fogyasztóvédelmi programját, az úgynevezett „konfliktus-ásványokra” vonatkozó óvintézkedéseket. Ez a szabályozás előírja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos országokból nyersanyagokat (*1) beszerző vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy az ásványkincs-vásárlásukból származó bevételekből ne részesüljenek emberi jogsértéseket elkövető fegyveres csoportok.
  • 2016. EU: Európai Bizottság rendelet-tervezete szerint az importált ón, tantál, nióbium és arany több mint 95%-a felelős forrásból kell, hogy érkezzen az Európai Unióba. A szabályozás 2021. január elsejével lép életbe.
  • Az ENSZ szakértői jelentése szerint a kongói és ruandai feketepiacon olyan hivatalos zárjegyet is lehet kapni, mint amilyennel az igazoltan tiszta forrásból származó érceket látják el az erre illetékes nemzetközi szervezetek. Általános jelenség az is, hogy a konfliktuszónákban bányászott nyersanyagot valamelyik szomszédos országba csempészik, utána pedig úgy utazik tovább, mintha Ruandában vagy Angolában került volna ki a földből. A gyémánttal ellentétben a tantál származási helyét nem lehet utólag meghatározni.

Az Európai Bizottság rendelete szerint 2021-től az importált ón, nióbium, tantál, és arany 95%-ának felelős forrásból kell származnia, ami reményt ad a főemlősök, és az ott élő emberek számára, hogy megszűnhet ez a fajta, a Föld kizsákmányolására épült gazdasági modell, ami által akár a politikai helyzet is átrendeződhet.

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20170308IPR65672/konfliktusbol-szarmazo-asvanykincsek-kotelezo-ellenorzes-importoroknek

 

 A Jane Goodall Intézet válasza a problémára: Passzold vissza Tesó!

A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:


https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3

 

 Dr.Jane Goodall is fontosnak tartja a mobiltelefonok újrahasznosítását, ezért üzent nektek:

 

 
 
Kiállítás kérhető!

A Védegylet Egyesület plakát és roll-up kiállítása a Jane Goodall Intézet főemlősökről szóló előadásával együtt megrendelhető iskolákba, munkahelyekre, irodaházakba, művelődési házakba, és egyéb közintézményekbe. További információk: info@janegoodall.hu

 

Kapcsolódó tartalmak:

 

Védegylet Egyesület konfliktusos ásványokról írt bejegyzése.

Az e-figyelő írása a témában.

Interjú Dr.Tara Stoinski-vel a gorillák helyzetéről, aki a Dian Fossey Gorillamentő Alapítvány elnöke.

Az OECD útmutatása a térségből importálóknak a megfelelő gondossággal végzett ellenőrzéshez: http://www.oecd.org/corporate/mne/mining.htm

 

Janegoodall Logo

Minden egyes apró cselekedet számít.
Minden egyes ember, minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért hogy jobb legyen a világ.
-
Dr.Jane Goodall

Cím: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 41.

Telefon: Kádár András, 06-30-724-0274

E-mail: info (kukac) janegoodall (pont) hu

Adószám: 18122284-1-42