Hol találhatóak a gyűjtőpontjaink?
A sötétzölddel jelölt pontok mutatják a jelenleg is működő pontokat.
Jelenlegi helyzet:
2021-ben a KÖVET Egyesület szervezésében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásában 2021. május 1. - 2021. június 30. közt indul a tavaszi kampányunk, majd 2021. szeptember 22. - 2021. november 22. közt lesz az őszi.
2021. április 21-én 13-15 óra között webináriumot tartunk a résztvevők és az érdeklődök számára, ami teljesen ingyenes. Regisztrálni itt lehet 2021. április 20-ig: REGISZTRÁCIÓ
2019-ben Baptista Szeretetszolgálat által meghírdetett NoPlanetB pályázatán nyertünk jelentős támogatást, ami az Európai Unió társfinanszírozásának segítségével jutott el hozzánk. A készlet erejéig a tanintézményeknek és civil szervezeteknek ingyenesen tudunk egyedi gyűjtődobozt biztosítani.
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
Előadásunk megrendelhető a témában
“A kezdeményezés célja a magyar (és Uniós) állampolgárok tájékoztatása, hogy felkészültebben tudjanak a globális fejlesztés kérdéseivel foglalkozni, változzon a hozzáállásuk a fenn-tartható fejlődéshez, új ötleteik szülessenek.
A projekt célja továbbá, hogy a magyar (és Uniós) embereknek olyan eszközöket biztosítson, amelyekkel tudják támogatni a szegénység leküzdésére irányuló globális tevékenységeket. A projekt az EU Fejlesztési Oktatás és Figyelemfelkeltés (DEAR) programjának támogatásával jött létre.”
A támogatásnak köszönhetően 2020-ban már mi is többet tudtunk az afrikai térségben élő helyi közösségek támogatására, erdőtelepítésre, az élőhelyek megújítására vagyis a gorillák védelmére fordítani a projekten dolgozó munkatársainkon keresztül.
Biztonságos kikötőket kezdtünk építeni a Bunyonyi-tó körül, és a Szívemben született Afrika Egyesületen keresztül a Manafwai asszonyoktól vásároltunk gyöngyékszereket. Ez utóbbit megtaláljátok a Bolt funkciónál.
Csatlakozzatok a programhoz és tegyük együtt jobbá a világot!
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
A kampány leírása:
A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne.
A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, így most elhatároztuk, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtjük. Arra kérünk mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozunkba.
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
Jelentkezés:
Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számunkra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keressen meg minket az info@janegoodall.hu e- mail címen.
A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerünk az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.
Várjuk cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel.
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
A gyűjtőpontok folyamatosan kialakítás alatt vannak, vagy éppen megszűnnek. Ezek pontos helyszíneiről, indulásukról a Facebook oldalunkon, vagy a Google térképünkön tájékozódhattok.
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.
Számok:
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.
Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.
Forrás: The Mobile Economy Report 2018, GSM Association
Hogy folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.
Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
Fotó: : https://wrm.org.uy (World Rainforest Movement
A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.
Forrás: Hogyan bánjunk a Föld kincseivel? (www.overconsumption.eu, www.vedegylet.hu); Wildlife Conservation Society Report: Investigating artisanal mining and bushmeat around protected areas: KBNP and Itomtwe Reserve, Jun 2015
-horz.jpg?1606768087127)
