A bonobók is játszanak képzeletbeli tárgyakkal, akárcsak a gyerekek

Szerző: Amarachi Orie, CNN 2026. február 9.

Fordította: Mészáros Adrienne

2020. május 5 - bonobók a kölni állatkertben a koronavírus-járványt követő újranyitáskor. Kép: Jörg Schüler/Getty Images

A gyerekek imádnak szerepjátékozni –  ilyenkor gyakran képzeletbeli teapartikat szerveznek, a plüssmackóikkal osztálytermet rendeznek be vagy boltosat játszanak. Egy új tanulmány szerint az ilyen imaginatív játék nem kizárólag emberi sajátosság, hanem olyan készség, amellyel az emberszabású majmok is rendelkeznek.

A bizonyíték erre Kanzinak, a bonobónak köszönhető, aki három képzeletbeli teaparti-jellegű kísérletben vett részt. A kísérleteket a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem két kutatója végezte.

Korábban már megfigyeltek magukban játszó emberszabásúakat és ez felvetette annak a lehetőségét, hogy az állatok képzeletbeli játékokat is játszhatnak – jegyezte meg Amalia Bastos és Christopher Krupenye a Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Egy ezt megelőző kutatás során két alkalommal is megfigyeltek egy fiatal, fogságban tartott csimpánzt, amint képzeletbeli kockáknak tűnő dolgokat húzott végig a padlón, hasonlóan ahhoz, ahogyan a valódi fakockákkal játszott.

Ugandában pedig egy 14 évig tartó megfigyelési időszakban többször is láttak nőstény csimpánzokat botokkal játszani, illetve ezeket a hátukon hordozni, mintha babák lennének – az anyacsimpánzok épp így hordják hátukon a kölykeiket.

A kutatók azonban azt is hozzátették, hogy a bizonyítékok anekdotikus jellege korábban kételkedésre adott okot.

Kanzi, a bonobó, aki részt vett a 2024-es tanulmányban tavaly márciusban hunyt el. Kép: Ape Initiative

Elképzelhető például, hogy az állatok az embereknél megfigyelt viselkedést utánozták, ahelyett, hogy a képzeletüket használták volna. Vagy lehet, hogy egy csimpánz, amikor „leszed” egy áfonyát egy fényképről, tényleg azt hiheti, hogy az áfonya valódi. Vagy ha a fakockákkal való játék kellően nagy élvezetet biztosít számára, akkor is folytathatja ugyanazt a cselekvést, ha a kockák nincsenek ott.

Az effajta kételyek eloszlatására és megalapozottabb bizonyítékok szolgáltatása érdekében a kutatók kontrollált kísérleteket végeztek Kanzival 2024-ben – egy évvel a halála előtt -, és ezekhez gyümölcsdzsúszt és szőlőt használtak.

’Itt a dzsúsz, hol a dzsúsz?’

Kanzinak először két áttetsző műanyagból készült palackot mutattak, az egyik üres volt, a másik gyümölcslevet tartalmazott, majd megkérték, hogy válassza ki, melyik üvegben van a dzsúsz. 18 próba során minden alkalommal a megfelelő palackot választotta.

Ezután a kísérletvezető két üres, átlátszó poharat mutatott a bonobónak és úgy tett, mintha egy üres kancsóból dzsúszt öntene mindkét pohárba. Ezután a képzeletbeli gyümölcslevet „visszaöntötte” az egyik pohárból a kancsóba.

Amikor Kanzit megkérdezték: „Hol a dzsúsz?”, az esetek 68%-ában helyesen választotta ki azt a poharat, amelyikben még mindig volt a képzeletbeli dzsúszból, és ez magasabb arány, mintha véletlenszerűen találgatott volna.

Arra az esetre, ha Kanzi azt hinné, hogy valódi gyümölcslé van az üres poharakban, a kutatók egy második feladatot is elvégeztettek vele, hogy kiderítsék, meg tudja-e különböztetni az igazi dzsúszt a képzeletbelitől. A 18 kísérlet során Kanzinak felkínáltak egy gyümölcslével teli poharat és egy másik üres poharat, amit képzeletbeli dzsússzal töltöttek meg, majd megkérdezték tőle: „Melyiket kéred?”

Kanzi 18-ból 14 alkalommal helyesen választotta az igazi gyümölcslével teli poharat, ezzel is bizonyítva, hogy ismeri a különbséget a valódi és a képzelt között.

Az utolsó kísérlet hasonló volt, mint az első feladat, de dzsúsz helyett szőlőszemet használtak. Kanzi az esetek 68,9%-ában sikeresen azonosította, hogy melyik befőttesüvegben van a nemlétező szőlőszem, és ezt még gyorsabban tette, mint az első kísérlet során.

A kutatók szerint „az eredmények arra utalnak, hogy a képzeletbeli tárgyak felidézésének képessége nem kizárólag emberi sajátosság”.

„Kanzi az élete során többször is olyan képességekről tett tanúbizonyságot, amelyek miatt felül kellett vizsgálnunk az emberszabásúak kogníciójáról alkotott ismereteinket” – nyilatkozta a CNN-nek Nicholas E. Newton-Fisher főemlős viselkedés-ökológus, aki evolúciós antropológiát tanít az angliai Kenti Egyetemen.

„Ezért jogos lehet az a feltételezés, hogy (Kanzi) a képzelőerő létezésére is kísérleti bizonyítékokat szolgáltatott. Ez egy igen izgalmas felfedezés, amely kísérlettel támasztja alá mind a fogságban tartott, mind a vadon élő egyedekről szóló anekdotikus beszámolókat” – tette hozzá Newton-Fisher, aki maga nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

Kanzi egyedülálló képességei

Kanzi, aki 2025 márciusában hunyt el „különösen jó alany volt” a tanulmányhoz, mivel megtanították a nyelvhasználatra – nyilatkozta pénteken a CNN-nek Bastos, aki jelenleg a skóciai St. Andrews Egyetem előadója. Kanzi „egyike volt azon nagyon-nagyon kevés emberszabásúnak”, akik megértették a szóbeli utasításokat, amelyekre több mint 300 szimbólumból álló lexigram segítségével válaszolt.

Az Ape Initiative kutatóközpontban Kanzi számos kognitív kutatási projektben vett részt, beleértve egy 2025-ös tanulmányt is, amely bizonyította, hogy a bonobók képesek rámutatni egy elrejtett tárgyra, ha észreveszik, hogy emberi partnerük nem tudja, az hol van.

Ezen képességei miatt, és mivel Kanzi volt az egyetlen bonobó, amelyet a tanulmányban teszteltek, egyelőre nem tisztázott, hogy az eredmények más emberszabásúakra is érvényesek-e – mondták a kutatók.

„De mivel rengeteg hasonló anekdota kering világszerte, nem lennék meglepve, ha ez túlmutatna Kanzin” – tette hozzá Bastos.

„Ahogy a kutatás szerzői megjegyzik, a Kanziról más bonobókra, valamint más emberszabású fajokra történő általánosítás további vizsgálatokat igényel” – mondta Newton-Fisher.

„Jóllehet bizonyos fokú szkepticizmussal kell kezelnünk a kérdést – tette hozzá –, én azt gyanítom, hogy szisztematikusan alábecsüljük ezen fajok kognitív képességeit.”

Newton-Fisher elmondta, hogy bár „a felnőtt emberszabásúak mentális képességeit gyakran az emberi gyermekek értelmi szintjéhez hasonlítják, hogy kognitív kvalitásaikat érzékeltessék, nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy az emberszabásúak saját tudattal és elmével rendelkeznek. Tehát az, ahogy például a képzelet megnyilvánul egy emberszabásúban, nem feltétlenül az emberi képzelőerő kicsinyített változata”.

Az alábbi linken látható Kanzi a kísérlet során:

Itt pedig egy friss összeállítás állatkerti bonobó-bébikről a Bonobók Világnapja alkalmából: