A nürnbergi állatkert 20 egészséges guineai páviánt tervez megölni
2025. július 25.
Az eredeti cikk a német Jane Goodall Intézet oldalán jelent meg: https://janegoodall.de/pavianen-zoo-nurnberg/
Frissítés:
Gyászoljuk a nürnbergi állatkert 12 halott páviánját, és mély csalódottságot érzünk amiatt, hogy az állatkert vezetősége nem vizsgálta felül vagy állította le a tervét. Bár a páviánok nem emberszabásúak, mégis főemlősök -a legközelebbi rokonaink- érző, rendkívül intelligens lények, akik képesek összetett problémák megoldására, és gazdag családi életet élnek. Közülük néhány egyedet a helyhiány miatt „kiválasztottak” a halálra.
El kell fogadnunk, hogy ezek az életek már elvesztek. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy hasonló esetek a jövőben is előfordulhatnak. A VdZ és az EAZA nyilatkozatai szerint az emberszabásúak és a fogascetek (például a delfinek) sincsenek kifejezetten kizárva az ilyen intézkedések alól. Ezért kiemelt figyelemmel kell követnünk ezeket az eseményeket, és – ha az állatvédelmi jogszabályaink továbbra is hiányosak – bíznunk kell abban, hogy az igazságszolgáltatás majd világos állásfoglalást ad.
A hangos társadalmi felháborodás jól mutatja, hogy sokan mélyen megrendültek erkölcsi és etikai érték itéletüket sérti. Ezt a válaszreakciót nem szabad hagyni kialudni.
Jane Goodall szerint minden egyes élőlény számít. Úgy fogalmaz: „Minél többet tanulunk a hozzánk legközelebb álló fajokról, annál inkább elmosódik az ember és az állat közötti határvonal.” Ezt tovább gondolva: minél mélyebben megértjük más élőlények világát, annál felelősségteljesebben kell mérlegelnünk, miként bánunk velük.
Előzmény
A nürnbergi állatkert akár 20 egészséges guineai pávián elaltatását tervezi,
"populációkezelés”-sel indokolva
A páviánkifutó 2009-ben készült és eredetileg 25 egyed számára tervezték. Jelenleg 45 pávián él benne, ami túlzsúfoltságot és ebből adódóan feszültségeket, konfliktusokat eredményez. Az állatkert vezetése közölte, hogy nem tervezik a kifutó bővítését. A születésszabályozási próbálkozások sikertelenek voltak, vagy nem lettek végrehajtva. Minden egyed három nősténytől származik, ami veszélyezteti a genetikai sokféleséget. A nürnbergi állatkert az egyetlen Németországban, ahol guineai páviánokat tartanak, egy olyan fajt, amely természetes élőhelyén veszélyeztetett. Más állatkertekbe való áthelyezés állítólag nem lehetséges és jelenleg nincsenek visszatelepítési programok sem.
Egyrészt bátor lépésnek tűnik, hogy Dag Encke, az állatkert igazgatója nyilvánosság elé állt a tervével, és vállalta az előre látható tiltakozásokkal járó következményeket. Hasonló intézmények általában csendben adják tovább a „felesleges” állatokat kereskedőknek, akik gyakran olyan rendszerekben értékesítik őket, ahol az állatjólléti standardok teljesen hiányoznak (például Oroszországban vagy Kínában), vagy az elpusztítást a nyilvánosság kizárásával végzik.
Másrészt viszont a „populációkezelés” kifejezés félrevezető, hiszen a csoport túlszaporodása előre látható volt, mégsem kezelték megfelelően. Az a magyarázat, hogy veszélyeztetett fajt igyekeznek megóvni, üresen cseng: a közeli rokonok egymás közti tenyésztése, jövőbeli terv nélkül, hosszú távon nem lehet fenntartható stratégiának tekinteni.
Amíg az állatkertek több fajt tartanak, mint amennyit felelősségteljesen gondozni tudnak – leginkább a látogatók kedvéért –, addig ezek a korlátok újra és újra elérhetők lesznek.
Például a páviánok – bár rendkívül érdekesek és közel állnak az emberhez – nem tartoznak a közönség kedvencei közé. Ha nincs aranyos kölyök vagy játékos fiatal köztük, általában elsikkad mellettük a látogatók figyelme.
Nyilvánvaló, hogy most precedens születik. Ha ez az eset komoly társadalmi ellenállás nélkül folytatódik, az hasonló pusztítások előtt nyithat ajtót Németország más állatkertjeiben is. A jelenlegi nyilatkozatok ráadásul egyértelműen említik az emberszabásúakat és a fogasceteket (pl. delfineket, orkákat) is.
„Zoothanázia”
A feleslegesnek ítélt páviánok rendkívül intelligens, összetett társadalmi struktúrával rendelkező főemlősök, akik képesek szenvedésre, gyászolásra és öröm megélésére. Sajátos személyiséggel rendelkeznek és lenyűgöző problémamegoldó készségeik vannak.
Egészséges állatok – különösen főemlősök – elpusztítása nem lehet megoldás, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az etikai normákat. A Jane Goodall Intézet a leghatározottabban elítéli ezt a gyakorlatot.
Az állatkerti állatokat csak akkor lenne szabad szaporítani, ha garantáltan fajnak megfelelő életet és természetes élettartamot élhetnek.
Dr. Jane Goodall megalkotta a „zoothanázia” kifejezést – a „zoo” (állatkert) és az „eutanázia” összevonásából –, amely azt jelenti, hogy egy állatot az alkalmatlan tartási körülmények miatt altatnak el. Jó ideje következetesen kampányol a gyakorlat megszüntetéséért.
Ráadásul mindez sérti a német állatvédelmi törvényt is.
Szerző: Dr. med. vet. Ulrike Beckmann, elnök és tudományos tanácsadó, Jane Goodall Institut Deutschland e. V.
