Békaszaunák segíthetnek a veszélyeztetett békáknak leküzdeni a halálos gombafertőzést
Megjelenés dátuma: 2024. július 9.
Írta: Liza Kimbrough
Fordította: Uzonyi Anna
- A kutatók egyszerű, nap által fűtött menedékeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a békák számára, hogy megemeljék testhőmérsékletüket, és leküzdjék a halálos chytridiomycosis nevű gombás betegséget.
- A tanulmány az Ausztráliában élő, veszélyeztetett arany-zöld harangozóbékára összpontosított. Kimutatta, hogy azok a békák, amelyek hozzáfértek ezekhez a meleg menedékekhez, gyorsabban megszabadultak a fertőzéstől, és ellenállóvá váltak a jövőbeni fertőzésekkel szemben.
- Ez az innovatív megközelítés értékes, alacsony költségű eszközt kínálhat különböző kétéltű fajok védelmére, amelyeket a kétéltűek populációit világszerte pusztító gombás betegség fenyeget.
- A kutatás kritikus időpontban érkezett, mivel egy friss tanulmány kimutatta, hogy a kétéltű fajok kétharmada már most is a kihalás veszélyével néz szembe, és az éghajlatváltozás az egyik elsődleges fenyegetéssé vált.
A kutatók egyszerű, nap által fűtött menedékhelyeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a békák számára, hogy megemeljék testhőmérsékletüket és leküzdjék a fertőzéseket. Ezek a béka „szaunák” reményt nyújthatnak a halálos gombás betegség által fenyegetett populációk számára – derül ki egy új tanulmányból, amely a Nature folyóiratban jelent meg.
A kutatók megállapították, hogy mesterséges „forrópont” menedékek biztosítása lehetővé teszi a békák számára, hogy gyorsan megszabaduljanak a fertőzésektől testhőmérsékletük megemelésével. A menedékeket egyszerű anyagokból, például téglákból és kis üvegházakból építették.
„Ezekben az egyszerű kis forrópontokban a békák felmelegíthetik testüket olyan hőmérsékletre, amely elpusztítja a fertőzéseket” – mondta Anthony Waddle, a tanulmány vezető szerzője és a Macquarie Egyetem kutatója egy sajtóközleményben.
A kutatócsoport az arany-zöld harangozóbékára (Litoria aurea) összpontosított, amely a kihalás által veszélyeztetett fajok listáján szerepel. Ez a faj a gombás betegség, a chytridiomycosis 1978-as megjelenése óta eredeti élőhelyének több, mint 90%-áról eltűnt Ausztráliában.
Felnőtt arany-zöld harangozóbéka (Litoria aurea) egy téglán a szaunakamrákban. A fotót Anthony Waddle készítette.
„[Ez a faj] egykor nagyon elterjedt volt Kelet-Ausztráliában; levélszekrényekben és kertekben éltek, jól alkalmazkodtak az emberi településekhez, mielőtt a chytridiomycosis megjelent, és pusztító csapást mért a populációra” – mondta Waddle.
A chytridiomycosis első azonosítása óta legalább 90 kétéltű faj kihalását okozta. További 124 faj populációja több, mint 90%-kal csökkent.
„A chytridiomycosis az elmúlt 25 évben a kétéltűek globális populációösszeomlásának fő okaként lett azonosítva. Eredményeink elsőként kínálnak egy egyszerű, olcsó és széles körben alkalmazható stratégiát a békák védelmére ezzel a betegséggel szemben” – mondta Waddle.
A chytridiomycosis kialakulásáért felelős gomba hűvös körülmények között fejlődik ki, és nem tolerálja a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletet. A kutatók felfedezték, hogy az arany-zöld harangozóbékák természetesen a 29°C körüli hőmérsékletet részesítik előnyben, ami tartósan sokkal magasabb, mint amit a gomba elvisel.
Laboratóriumi kísérletekben a melegebb hőmérséklethez hozzáférő békák gyorsabban megszabadultak a fertőzésektől, mint azok, amelyeket hűvösebb körülmények között tartottak. Fontos, hogy azok a békák, amelyek ilyen módon gyógyultak meg a fertőzésből, ellenállóvá váltak a későbbi fertőzésekkel szemben.
A forrópont menedékek hatékonyságának valósághűbb környezetben történő tesztelésére a kutatócsoport egy 15 hetes kísérletet végzett olyan kültéri, zárt terekben, amelyek a békák természetes élőhelyét utánozták. Megállapították, hogy a chytridiomycosissal fertőzött békák gyorsabban megszabadultak a fertőzéstől, amikor naposabb, melegebb menedékekhez fértek hozzá, mint amikor árnyékosakhoz.
Békaszaunák a vadonban. A fotót Anthony Waddle készítette.
A tanulmány kimutatta, hogy azok a békák, amelyek túlélik a fertőzést, egyfajta szerzett immunitást fejlesztenek ki, ami ellenállóbbá teszi őket a jövőbeni fertőzésekkel szemben. Amikor ismét ki voltak téve a gombának, ezek a kórokozóval tapasztalatot szerzett békák sokkal magasabb túlélési arányt mutattak (86%), mint azok, amelyek korábban nem voltak fertőzöttek (22%).
„A chytrid nem fog eltűnni, de a viselkedési ökológiai beavatkozásunk segíthet a veszélyeztetett kétéltűeknek, hogy együtt éljenek a chytridiomycosisszal az ökoszisztémájukban” – mondta Richard Shine, a tanulmány egyik rangidős szerzője és a Macquarie Egyetem professzora a közleményben.
A kutatócsoport most a tanulmány kiterjesztésén és a forrópont menedékek bevezetésén dolgozik az egyik legnagyobb és legveszélyeztetettebb arany-zöld harangozóbéka-populáció élőhelyen, a Sydney Olimpiai Parkban. A menedékek olcsó és könnyen elérhető anyagokból készülnek, így egyszerűen kivitelezhetők.
„Bebizonyítottuk, hogy működik; most azon dolgozunk, hogy bevezessük az egyik legveszélyeztetettebb populációban, ahol azonnali eredményben reménykedünk” – mondta Waddle.
Dr. Anthony Waddle egy arany-zöld harangozóbékát (Litoria aurea) tart a kezében. Csapata békaszaunákat fejlesztett ki, hogy segítsen a békáknak leküzdeni a chytrid gombát. A fotót Yorick Lambreghts készítette.
Ez a fejlesztés kritikus időpontban érkezik a kétéltűek számára világszerte. Egy 2023-ban közzétett külön tanulmány szerint több, mint 8000 kétéltű faj jelentősen nagyobb kihalási kockázattal néz szembe, mint 2004-ben. Jelenleg a kétéltűek kétharmada veszélyeztetett, így ők az egyik leginkább veszélyeztetett állatcsoport.
Jennifer Luedtke Swandby, a Re:wild természetvédelmi NGO munkatársa, aki nem vett részt a forrópont menedékekkel kapcsolatos kutatásban, elmondta, hogy az éghajlatváltozás vált a fő fenyegetéssé azon kétéltű fajok 39%-ánál, amelyek 2004 és 2022 között kerültek közelebb a kihaláshoz.
„A kétéltűek az éghajlat foglyává válnak” – mondta Swandby – „mivel nem képesek elég messzire vándorolni, hogy elkerüljék az éghajlatváltozás által okozott szélsőséges hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és hurrikánok egyre gyakoribb és intenzívebb megjelenését.”
Bár a kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a forrópont menedék stratégiája nem biztos, hogy minden kétéltű faj esetében működik, különösen azoknál, amelyek hűvösebb klímához alkalmazkodtak, mégis értékes eszközt jelenthet a veszélyeztetett kétéltűek védelmében.
„A kétéltűek védelmével egyben a kulcsfontosságú erdőket és ökoszisztémákat is védjük, amelyek alapvető megoldásokat nyújtanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – mondta Kelsey Neam, a 2023-as kétéltű kihalási kockázatokról szóló tanulmány társszerzője az AFP-nek. „A kétéltűekbe való befektetés a bolygónk jövőjébe való befektetés.”
