Egy öt évig tartó kutatás rávilágított arra, hogy a csimpánzok kommunikáció céljából dobálják a köveket a fákhoz
Megjelent a Wageningen University oldalán
Egy újdonsült tanulmány során, amit viselkedésbiológusok készítettek a Wageningen Egyetem és Kutatóközponttól és a Német Főemlőskutató Központtól felfedezett egy hihetetlen jelenséget vad csimpánzok között Nyugat-Afrikában: követ használtak, hogy hangokat adhassanak ki kommunikáció gyanánt.
Az öt év hosszúságú terepkutatás során, a kutatócsoport videóanyagot gyűjtött öt különálló helyszínről a Bissau-Guinea rezervátumon belül. Ez kameracsapdák és a helyi terepvezetők nélkülözhetetlen segítségével sikerült. Bizonyos területeken feltűnő viselkedésmintát figyeltek meg: a kifejlett hím csimpánzok ismétlődően köveket dobáltak a fatörzseknek, aminek következtében jellegzetes kőhalmok alakultak ki a fák tövében.
A tanulmányt a Biology Letters újságban publikálták.
A tanulmány vezetőszerzője Sem van Loon, erre a viselkedésre a „kővel támogatott dobolás” elnevezést használja.
„Úgy tűnik, hogy kapcsolatban áll a klasszikus kéz- vagy lábdobolással az üreges támasztógyökereken, amelyet a csimpánzok távoli információátadásra vagy dominancia kifejezésére használnak” magyarázza.
Ugyanakkor egyértelmű különbségek is megfigyelhetők: a kövek dobálása előtt az állatok gyakran adnak ki hangos lihegést-kiabálást, amit csend követ – ez ellentétes a hagyományos dobolás mintázatával, ahol a csend általában a zajt megelőzi.
Van Loon azt gyanítja, hogy ez a viselkedés mögött más motiváció áll.
„Elképzelhető, hogy ezek a hangos, mély frekvenciájú zajok messzebbre terjednek, mint a csoporton belüli szokásos kommunikáció.” teszi hozzá. „A kő fatörzshöz csapódásának akusztikai jellemzői ezt lehetővé teszik a sűrű erdőben.”
A megfigyelések a kulturális átadásra utalnak. A fiatal csimpánzok a viselkedést az idősebb csoporttagoktól sajátítják el, ami arra utal, hogy a viselkedés szociálisan tanult, nem pedig genetikailag örökölt.
Marc Naguib, viselkedési ökológia professzor hangsúlyozza a felfedezés tágabb jelentőségét. „Azt mutatja, hogy a kultúra nem csak az embereknél jelenik meg és hogy ezeket a viselkedéseket a természet megvédése során is figyelembe kell venni.”
