Föld napja, a remény napja
Idén 55. alkalommal rendeznek különféle eseményeket világszerte, hogy felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására.
2025-ben a megújuló energiákra irányul a figyelem. Legyen cél, hogy fogyasszunk kevesebb (fosszilis) energiát, és hogy 2030-ra megháromszorozzuk a megújulók arányát a villamos energia előállításában, hiszen ez a mi bolygónk, a mi jövőnk.
Mindeközben energiafogyasztásunk 82%-a még mindig fosszilisalapú, a fosszilisok elégetése pedig a klímaváltozás legnagyobb mozgatórugója. Ideje cselekedni!
Föld napi programajánló:
Föld Napja a Pál-völgyi-barlang kőfejtőjében
“Ki mondta, hogy nem tudom megváltoztatni a világot?” - ez a Föld napja mozgalom egyik jelmondata.
Ez nagyon is összecseng alapítónk, dr. Jane Goodall szavaival, mely az emberek változásban, változtatásban rejlő erejéről szól, és cselekvésre sarkall:
„Minden egyes ember számít. Minden egyes embernek szerepe van. Minden egyes ember hatással van a világra.”
„Holnap megváltoztathatnánk a világot, ha a milliók úgy cselekednének, ahogy hisznek.”
„Nem telhet el egyetlen nap anélkül, hogy ne lenne hatásod a körülötted lévő világra. Amit teszel, az számít, és neked kell eldöntened, milyen változást akarsz elérni.”
2024 ugyan rengeteg kemény hírt tartogatott a természet számára, de voltak jelentős győzelmek is. Ezeket a sikereket érdemes megünnepelni!
A tavalyi esztendőben is komoly előrelépést tettek a magyar nemzeti park igazgatóságok, mintegy 180 ezer hektáron javult a természeti környezetünk állapota.
A hazai nemzeti park igazgatóságoknak nem csak a fajok és az élőhelyek védelme, valamint a természetvédelmi területkezelés tartozik a feladatai közé. Egyre nagyobb szerepük van a társadalom megszólításában a természetvédelmi bemutatás terén is. A hazánkban nyilvántartott mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény felét mára már a 10 nemzeti parki igazgatóság valamelyike működteti, ezeket évente mintegy 1,6 millió regisztrált látogató keresi fel.
A most zárult, hétéves uniós pénzügyi időszak programjainak köszönhetően számos természetvédelmi beruházás megvalósulhatott. Az egyik leglátványosabb a „Hortobágy – Világörökségünk a Puszta” projekt, melynek keretében:
- a Pásztormúzeum,
- a Körszín
- és a Hortobágyi Csárda épületegyüttese,
- valamint a látogatóközpont kiegészítő munkái és a helyi vásártér kialakítása is befejeződött.
Új magyar geoparkot is avattunk - Bükk-vidék Geopark -, mely hozzájárul Magyarország földtudományi és kulturális örökségének megőrzéséhez és bemutatásához, és nem utolsó sorban a geopark megkapta az UNESCO Globális Geopark címet is.
Tata elnyerte azt a jogot, hogy 2025-ben megrendezheti a Ramsari városok világtalálkozóját, novemberben, a Tatai Vadlúdsokadalomhoz kapcsolódóan. (A vizes élőhelyek védelmét célzó Ramsari Egyezmény 2018-ban Tata városának „Ramsari Városi” címet adott, a világon összesen 43 ilyen település létezik.
A teljesség igénye nélkül, íme még néhány reményt keltő hír:
Fotó: Dr. Takács András Attila
Vadmacskák
Zala egyre nagyobb területén azonosítják a vadmacska jelenlétét – derül ki a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közleményéből. Az idei évben a vármegye északnyugati és délkeleti szegletéből is sikerült kimutatni ezt a rejtőzködő életmódú ragadozót.
(Az eredeti cikk a National Geographic oldalán érhető el, ezen a linken.)
Marispusztai Önkéntes Vízőrzők keménymagja 2025.03.23.
Fotó: Balázs Zsolt
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni a fejünket az olyan kezdeményezésekre, mint a Vizet a tájba! gondolata Kiskunmajsa határában.
(Az eredeti cikk a Greendexen olvasható, ezen a linken.)
