Közös nyelvet használ az ember és az emberszabású majmok - Jane Goodall Intézet Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Közös nyelvet használ az ember és az emberszabású majmok

Publikálva: 2023. január 25.
Szerző: Victoria Gill BBC tudományos újságíró

Az emberek osztoznak egy közös nyelv elemein más emberszabásúakkal és számos vadon élő csimpánzok és bonobók által használt kézjelet megértenek.

Erre a következtetésre jutott egy, a skóciai St. Andrews Egyetem kutatói által végzett videó alapú felmérés, amely során az önkéntes résztvevőknek az emberszabásúak kézjeleit kellett lefordítaniuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a csimpánzokkal utolsó közös ősünk hasonló jeleket használhatott, illetve hogy ezek a jelek szolgálhattak a jelenlegi nyelvünk „kiindulópontjául”. Az eredményeket a PLOS Biology tudományos folyóirat közölte. A kutatást vezető Dr. Kirsty Graham, a St. Andrews Egyetem professzora kifejtette, hogy más nagy emberszabású majmok, többek között a gorillák és az orángutánok is használják a kommunikáció ezt a kézjeleken alapuló módját.

„Ugyanezen kézjelek közül némelyik az embercsecsemőknél is megfigyelhető” – nyilatkozta a BBC Newsnak. „Ezért sejtettük, hogy egy, az utolsó közös ősünknél jelen lévő kézjelrendszerről lehet szó. Mostanra már meglehetősen biztosak vagyunk abban, hogy az őseink eleinte kézjelekkel kommunikáltak, amiket később alternatívaként a mi nyelvünk is átvett.”

A kutatás egy olyan tudományos projektsorozat részét képezi, ami a nyelv kialakulásának történetére hivatott fényt deríteni legközelebbi emberszabású rokonaink kommunikációjának aprólékos tanulmányozása révén.

Az emberszabású majmok kézjelei

„Tisztogasd meg a bundám” - Mellkasvakarás
„Párosodjunk” - Farázás
„Gyere ide” - Integetés lefelé néző ujjakkal

Forrás: Nagy emberszabású szótárkísérlet, Graham & Hobaiter (2023)

A kutatócsoport már sok éve tanulmányozza a vadon élő csimpánzokat. Korábban már felfedezték, hogy a nagy emberszabásúak egy teljes „lexikonnyi”, 80-nál is több különböző kézjelet használnak, melyek mind valamilyen üzenetet közvetítenek egy másik csoporttag számára.

A „tisztogasd meg a bundám” üzenetet elnyújtott vakaró mozdulat közvetíti; a másik szájának simogatása azt jelenti, „add ide azt az ételt”, míg amikor egy csimpánz csíkokat tépdes ki egy falevélből a fogával, az egy flörtölési gesztus.

Fordítás emberszabásúról

A kutatók videó-visszajátszáson alapuló kísérleteket használtak, mivel ezt a módszert hagyományosan a nem emberi főemlősök nyelvértési képességeinek felmérésére használják. Ez a kutatás azonban fordítva alkalmazta a módszert és helyette azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire értik meg a legközelebbi élő emberszabású rokonaikat.
Az önkéntesek először megnéztek néhány videót kézjeleket adó csimpánzokról és bonobókról, utána pedig ki kellett választaniuk egy többválasztásos listából, hogy mi lehet a jelek jelentése.

A résztvevők az esetek több, mint 50%-ában helyesen értelmezték a csimpánz és bonobó kézjeleket; ami a véletlennél lényegesen magasabb találati arány.

„Az eredmények láttán nagyon meglepődtünk” – nyilatkozta Dr Catherine Hobaiter, szintén a St. Andrews Egyetemről. „Úgy tűnik, hogy erre mindannyian szinte ösztönösen képesek vagyunk, ami a kommunikáció evolúciójának szemszögéből lenyűgöző; aki évekig tanulta ezeket, meglehetősen bosszantó – tette hozzá mosolyogva.

Azok a kézjelek, amelyeket emberként velünkszületett módon megértünk, részét képezhetik a Dr Graham által említett „evolúciósan ősi, közös kézjelkészletnek, melyen az összes nagy emberszabásúfaj osztozik, minket is beleértve.”