Pszichológiai kutatás szerint a csimpánzok racionális gondolkodók lehetnek
Fordította: Behovits Máté
A csimpánzok talán közelebb állnak az emberi gondolkodáshoz, mint eddig feltételeztük. Egy nemzetközi kutatócsoport Science-ben megjelent új tanulmánya arra szolgáltat bizonyítékot, hogy a csimpánzok képesek racionálisan felülvizsgálni a meggyőződéseiket, ha új információval szembesülnek.
A „Chimpanzees rationally revise their beliefs” („A csimpánzok racionálisan felülvizsgálják meggyőződéseiket”) című kutatást egy nagy létszámú csapat végezte, amelynek tagja volt Emily Sanford, a UC Berkeley Pszichológia Tanszékének posztdoktori kutatója, Jan Engelmann, a UC Berkeley pszichológiaprofesszora, valamint Hanna Schleihauf, az Utrechti Egyetem pszichológiaprofesszora.
Eredményeik azt mutatták, hogy a csimpánzok — az emberekhez hasonlóan — képesek megváltoztatni a véleményüket a rendelkezésre álló bizonyítékok ereje alapján, ami a racionális gondolkodás egyik kulcsfontosságú jellemzője.
A kutatók az ugandai Ngamba Island Chimpanzee Sanctuary (Ngamba-szigeti Csimpánzmenhely) területén dolgoztak, ahol két dobozt mutattak a csimpánzoknak, amelyek közül az egyik élelmet rejtett. Kezdetben a csimpánzok kaptak egy jelzést arról, melyik doboz tartalmazza a jutalmat. Később azonban erősebb bizonyítékot kaptak, amely a másik dobozra mutatott.
A csimpánzok a későbbi, meggyőzőbb jelzések hatására gyakran megváltoztatták az eredeti választásukat. „A csimpánzok képesek voltak felülvizsgálni meggyőződéseiket, amikor jobb minőségű bizonyíték vált elérhetővé” — mondta Sanford, aki a UC Berkeley Social Origins Lab (A Társas Eredetek Laboratóriuma) kutatója. „Az ilyenfajta rugalmas következtetésalkotást gyakran a négyéves gyermekekre jellemzőnek tekintjük. Izgalmas volt megmutatni, hogy a csimpánzok is képesek erre.
” Annak érdekében, hogy az eredmények valódi gondolkodási folyamatokra, ne csupán ösztönös reakciókra utaljanak, a kutatócsoport szigorúan kontrollált kísérleteket és komputációs modellezést alkalmazott. Ezek az elemzések kizárták az egyszerűbb magyarázatokat, például azt, hogy a csimpánzok pusztán a legutóbbi jelzést részesítették előnyben (újdonsági vagy „recency” torzítás), vagy hogy csak a legfeltűnőbb ingerre reagáltak. A modellek azt mutatták, hogy a csimpánzok döntéshozatala összhangban volt a racionális hiedelem-felülvizsgálati stratégiákkal.
„Rögzítettük az első választásukat, majd a másodikat, és összehasonlítottuk, vajon felülvizsgálták-e meggyőződésüket” — magyarázta Sanford. „Komputációs modelleket is használtunk, hogy teszteljük, döntéseik mennyiben illeszkednek különböző következtetési stratégiákhoz.” A tanulmány megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, amely szerint a racionalitás — az a képesség, hogy bizonyítékok alapján formáljuk és felülvizsgáljuk meggyőződéseinket — kizárólag az ember sajátja. „Az ember és a csimpánz közötti különbség nem egy éles, kategóriális ugrás. Sokkal inkább egy kontinuum” — fogalmazott Sanford.
Sanford a kutatás tágabb alkalmazási lehetőségeit is látja. Azt állítja, hogy annak megértése, miként vizsgálják felül a főemlősök a meggyőződéseiket, átalakíthatja a tudósok gondolkodását a tanulásról, a gyermeki fejlődésről, sőt a mesterséges intelligenciáról is. „Ez a kutatás segíthet abban, hogy másként gondolkodjunk arról, hogyan közelítjük meg a korai oktatást, vagy hogyan modellezzük a következtetésalkotást MI-rendszerekben” — mondta. „Nem szabad úgy feltételeznünk, hogy a gyerekek üres lapként lépnek be az osztályterembe.”
A vizsgálat következő fázisa ugyanezeket a feladatokat gyermekekre is kiterjeszti. Sanford kutatócsoportja jelenleg 2–4 éves gyerekekkel gyűjt adatokat, hogy összehasonlítsák, miként vizsgálják felül hiedelmeiket a kisgyerekek és csimpánzok. „Lenyűgöző olyan feladatot tervezni, amelyet csimpánzoknak szánunk, majd megpróbálni ugyanezt egy kisgyermekre adaptálni” — mondta.
Végső soron azt reméli, hogy a vizsgálatot más főemlősfajokra is kiterjesztheti, és így egy összehasonlító térképet rajzolhat a következtetési képességekről az evolúciós fa különböző ágain. Bár Sanford foglalkozott már a kutyák empátiájától kezdve a gyermekek numerikus kognícióján át számos témával, egy tanulság folyamatosan visszatér: az állatok sokkal többre képesek, mint gondolnánk. „Lehet, hogy nem tudják, mi az a tudomány, de bonyolult környezetekben mozognak, intelligens és alkalmazkodó stratégiákkal” — mondta.
„És ez olyasmi, amire érdemes odafigyelni.”
A kutatócsoport további tagjai: Bill Thompson (UC Berkeley Pszichológia), Snow Zhang (UC Berkeley Filozófia), Joshua Rukundo (Ngamba Island Chimpanzee Sanctuary / Chimpanzee Trust, Uganda), Josep Call (School of Psychology and Neuroscience, University of St Andrews) és Esther Herrmann (School of Psychology, University of Portsmouth).
A közleményt a Kaliforniai Egyetem, Berkeley (University of California – Berkeley) adta ki.
